Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

56 és hogy ezen jogellenességre férje által lett felhiva, mint enyhítő körülményeket, az ítélet rendelkező részében kitett büntetéssel megfenyíteni kellett. A kir. ügyészi indítvány szerint vádlottak a btk. 401. §-ába ütköző és a 402. §. szerint minősülő magánokirathamisitás vétségében azért nem voltak elmarasztalhatók, mert a magánokirathamisitás tényálladékához mint lényeges kellék a bűnösnek azon intentiója megkívántatik, melynél fogva a koholt vagy meghamisított okmányt más irányban valamely jog vagy kötelezettség létezésének vagy megszűntének bizonyítékául akarja felhozni. E kellék által pontosan meg van határozva a tényálladék ugy a hamisítás tárgya, mint az elkövetés módja tekintetében, de tekintve, hogy jelen esetben a kitöltetlen váltó-ürlap nem tekinthető magánokiratnak és mert sem a vizsgálat, sem a végtárgyalás során be nem igazoltatott, hogy vádlottak T. Lipótot megkárosítani akarták volna s csak is az vehető bebizonyitottnak, hogy ők hamis körülmények előadása mellett hitelt akartak nyerni stb. (1884 márcz. 15. 1065. sz. a.) A budapesti kir. tábla: az eljáró kir. tszék ítélete a minősítés tekintetében megváltoztattatik és vádlottak a btk. 379., 380., 401. és 402. §-aiban meghatározott és büntetendő magánokirathamisitás és csalás vétségeinek a btk. 95. §-a szerint alakult halmazata miatt mint társtettesek mondatnak ki bűnösöknek ; egyebekben stb. Indokok : Vádlottak közös akarati elhatározással együttesen végrehajtott cselekménye nem a btk. 384. §-ában meghatározott csalás, de a btk. 401. §-ában meghatározott magánokirathamisitás vétségének tényálladékát állapítja meg ; a btk. 95. §. szerint eszményi halmazatban a btk. 379. §-ában meghatározott s a btk. 380. §-a szerint minősülő csalás vétségével. A btk. 384. §-ában meghatározott csalás vétsége csupán oly esetekre szorítkozik, midőn a hitelező a kölcsönadót ravasz fondorlati szövevények és ámítások által arra indítja, hogy neki hitelt adjon, avagy vagyoni állása, személyes viszonyai iránt tévedésbe ejtve, hitelét túlzott arányban kiaknázza. Mindazonáltal ezen §-ban foglalt minősítés egyik főalkotó elemét azon lényeges körülmény képezi, hogy a tettes cselekményét, a csalási czélzat