Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

57 nélkül, tehát nem a jogtalan haszonszerzés czéljából, hanem akként követte el, hogy annak lehetősége mindig fenforogjon, miként a hitelező követelését, az adós akarata ellenére is, polgári per utján érvényesíthesse ; tehát a polgári jogszolgáltatás eszközei vádlott irányában elégtelenekké ne váljanak, az ügylet ezen uton érvényesithetlenné ne váljék. Minthogy azonban jelen esetben vádlottak nem saját személves viszonyaikra vonatkozó téves előadásokkal birták sértett felet a hitelezésekre; de polgári per utján nem érvényesülő jogtalan haszonszerzés czéljából ravasz fondorlattal sértett felet álnév alatt a személyazonosság .iránt tévedésbe ejtve, egy hamis okirat alapján birták a kérdéses hitelezésre és károsították meg : a btk. 384. §-ában foglalt és az elsőbiróság által elfogadott minősítés ezúttal alkalmazást nem nyerhet. Tekintve tehát, hogy ezen a váltó törvényes kellékeivel nem biró, de jogok szerzésére alkalmas okiratként tényleg érvényesített és a sértett fél által ezen minőséggel elfogadott okiratra vádlottak más személyek neveit saját nevük gyanánt hamisították és ezen okiratot jogok szerzésére eredménynyel érvényesítették is, vádlottak cselekménye, figyelembe véve az ezen okirat tárgyát képező érték magasságát, a btk. 401. §-ában meghatározott és a btk. 402. §-a szerint minősülő magánokirathamisitás vétségeinek összes alkotó elemeit magában foglalja. Első sorban tehát vádlottak közös elhatározásán alapuló és együttesen tettestársi viszonyban végrehajtott ezi_n cselekménye nem a btk. 384. §-ába ütköző, de a btk. 401 és 402. §-ában meghatározott magánokirathamisitás vétségének bűncselekményét állapítja meg. Mi végből vádlottak ezen utóbbi vétség miatt bűnösöknek kimondandók. Azonban ezen vétség kapcsában a btk. 95. §-ában jelzett viszonyban a csalás vétségének tényálladéka is fenforog és vádlottak a btk. 95. §-a szerint mindkét bűncselekmény bűnhalmazata miatt bűnösöknek kimondandók. Mert vádlottak ezen okirathamisitás elkövetése által czélba vett anyagi előny elérése czéljából előbb sértett felett ravasz fondorlattal személyazonosságuk iránt tévedésbe ejtették és sértett ezen tévedését fentartva és használva, utóbb az okirathamisitást is