Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

í>4 zik; mert F. Ferencznek vádlott-társai irányában tett azon nyilatkozata, hogy azok mindenre képesek, eljárási szabálytalanságot nem képez, hanem csupán elnöki rendreutasitás tárgyául szolgálhat, a melyben e vádlott részesült is ; mert F. Ferencznek az ítélet kihirdetése után tett, mivel sem támogatott állítása, a már befejezett eljárás szabályosságára vagy szabálytalanságára nézve épen semmi befolyással sem bir; mert a «Neusatzer Zeitung» 1884. évi decz. 27-iki 26. számának felolvastatása, miután az vizsgálati irományt nem képezett, az elj. szab. 53. §-a alapján helyesen mellőztetett; mert a P. Béla esküdt által a «Neusatzer Zeitung» 1884. évi 15. számából felolvasott czikk szerzősége iránt a magánvádlóhoz intéztetni kívánt kérdés feltételét a tárgyalási jegyzőkönyv tanúsítása szerint az elnök nem tiltotta meg, hanem a felterjesztő jelentés szerint csak figyelmeztette magánvádlót, hogy arra felelni az ő tetszésétől függ; ez pedig szabálytalanságot magában nem foglal ; mert a vádló egyátalán nem kényszeríthető arra, hogy a vádlottak részére bizonyítékot szolgáltasson; ha a védő e czikk szerzőjének kiderítését a védelem szempontjából szükségesnek vélte, neki állandott feladatában azt. bizonyítani ; mert a magánvádló erkölcsisége ellen hivatkozott tanuk kihallgatása az 1848: XVIII. tcz. 5. illetve H. Treszka kihallgatása a btk. 264. §-a 4. pontja alapján helyesen mellőztetett; mert-az, mintha a vádlottak védője a védelem kifejtésében megakadályoztatott volna, a tárgyalási jegyzőkönyv tartama által meg van czáfolva; az pedig, hogy a védelemre nem tartozó körülmények fejtegetésétől való tartózkodásra és így a tárgyalási rend megtartására az elnök által figyelmeztetve lett, a védelem korlátozásának nem tekinthető, mert az, mintha a vádlottak a magánvádló ellen rágalmazás vagy becsületsértés miati viszonvádat emeltek volna, a tárgyalási jköhyv és a bírósági felterjesztés által megczáfolva van, az pedig, hogy a vétkességi határozat meghozatala után a vádlevélben foglaltak által a magánvádló részéről irányukban állítólag elkövetett sértések következtében a btk. 275. §-ának alkalmazásával a büntetés alóli felmentésüket kérték, viszonvádnak nem tekinthető ; végre mert az elnök azon tévedését,, hogy a marasztaló Ítélet alapjául szolgáló törvényszakaszok felolvastatása nélkül az eljárást befejezettnek nyilvánította, a bírósági.