Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

"3 3 ik pontja értelmében a hagyatéki terhek lerovásáig felperes a tiszta jövedelemben alperesekkel együtt egyformán fog részesülni s ekként a tiszta jövedelem '/4 részét, valamint a teljes háztartáshoz évenként szükséges fát, gabonát, sertés és más szükségeseket követelni jogosult, a peres felek közt lényeges eltérés nincs ; hanem alperesek azon alapon tagadják meg az évenkénti tiszta jövedelemként követelt 5, illetve 3000 frt fizetését és a felperes háztartásához szükségesek kiadását, mivel a hagyatéki adósságok a hagyatéki javak értékét meghaladván, tulajdonképen hagyaték nem is létezik, s igy tiszta jövedelem, melyből a kiszolgálmányok megszerezhetők volnának, nincsen. Hogy a leltárban felvett vagyonok a hagyatékhoz tartoznak, az a felek közt nem vitás és felperes csak is a hagyatéki ingatlanok becsértékét kifogásolja és azt állítja, hogy a leltározott vagyonokon kivül a hagyatékhoz tartozik még az örökhagyó által 1876-ban I. r. alperesnek színleg átadott élő és holt instructus is. A kifogásolt becsértékre vonatkozólag a per folyama alatt megejtett szabályszerű birói becsű utján az ingatlanok értéke 296,548 frt 40 krban állapíttatván meg, a leltár egyéb nem kifogásolt tételeinek hozzáadásával, tekintettel azon körülményre, hogy az I. r. alperesnek átadott gazdasági felszerelvények iránt a felek beismerése, de a 7301/1883. sz. tárgyalási jegyzőkönyvhöz 1. sz. a. mellékelt ítélet szerint is külön per van folyamatban és igy az e tekintetben felvetett kérdés, még ha ennek egyéb akadálya nem volna is, ezúttal elbírálás tárgyát nem képezheti, a hagyaték cselekvő állapota 350,643 frt 40 krt képvisel. Ezen értéket terheli a leltárban felvett 360,835 frt 84 kr. adósság; ennélfogva a hagyaték cselekvő állapotát az azt terhelő adósság túlhaladja 10,192 frt 44 krral. Igaz ugyan, hogy felperes a leltár szenvedő állapotának valódiságát a válaszban megtagadja; tekintve azonban, hogy a leltározás alkalmával a hagyaték szenvedő állapota megbízottjának közbenjöttével lett megállapítva s igy a mennyiben egyik vagy másik követelés fenállása ellen kifogása van, azt bizonyítani is tartozik ; tekintve továbbá, hogy ha az E. alatti jegyzéknek I. r. alperestől származása minden kétségen felül bizonyítva és ha ez a többi alperes irányában is bizonyítottnak tekinthető lenne is, ezen okirat, mint a mely semmi komoly czélra készültnek nem bizonyított puszta Döntvénytár, uj folyam. XII. ö