Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

100 Vádlott a kir. Curiára felebbezvén, ezen legfelsőbb bíróság az alsóbb fokú bíróságok ítéletét a törvénynyel, nevezetesen a sikkasztásnak a btk. 355. §-ában foglalt meghatározásával ellen­tétben lenni találván, mindkét Ítéletet megváltoztatta. Ugyanis a btk. 355. §-a szerint a sikkasztás leglényegesebb ismérveit képezi, hogy a jogtalanul eltulajdonított, illetőleg elzálo­gosított dolog «idegen ingó dolog» lett légyen; hogy tehát az. a tettes tulajdonát ne képezte legyen. Ki van e szerint zárva a sikkasztás lehetősége, ha a dolog, melynek jogtalan eltulajdoní­tásával valaki vádoltatik, az azzal való rendelkezés idejében ennek tulajdonát képezte. Ámde az alsóbb fokú bíróságok, a tényállással megegyezőleg elismerik, hogy a sértett fél a kérdéses gépkészletet és gépet vád­lottnak eladta és hogy vádlott azt 900 frt árért megvette ; valamint bizonyítottnak fogadják el azt is, hogy a kérdéses gépkészlet és­gép azon szerződés következtében jutott vádlott birtokába, a melynél fogva ő azokat, G. J.-töl 900 frt árán «megvette* ; tehát ez utóbbi azokat neki eladta, s mely szerződés foganatosítása következtében, az eladó ezen általa «eladott tárgyakat", a mint a szerződés záradékában szórói-szóra tartalmaztatik, a vádlott mint vevő által pedig megvett tárgyakat ez utóbbinak tettleg átadta, vagy is részére szállította. A fenforgó szerződés ezek folytán, a jogviszony minőségé­nek, természetének valódi elemei szerinti megítélése esetében két­ségtelenül adás-vevési szerződést képez, melynek benrejlő, lényeges sajátsága abban áll, hogy egyrészről a megvett dolog tulajdoná­nak átengedésére való igény, másrészről pedig a vételár fizetésének kötelezettsége nélkül jogilag nem képzelhető; és hogy e szerint a mint az eladott tárgy az eladó által a vevőnek átadatik: az ezen jogi ténynyel együtt azonnal megszűnt az eladó tulajdona lenni és ezen átadás tényével a vevőnek tulajdonába ment át. E nélkül létezhet letéti, bizományi vagy haszonkölcsön-szerzödés,. de oly szerződés, melynél fogva az egyik fél a másiknak valamely tárgyat elad, a másik pedig azon tárgyat megveszi és ennek daczára és e mellett is, minden ujabb jogügylet, ujabb jogi cselekmény nélkül, az eladott és átadott dolog tulajdona az eladónál marad : ily szerződés mint jogi ellentmondást és összeegyezhetetlen jogi

Next

/
Thumbnails
Contents