Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

99 laltatik. Minthogy azonban az engedmény daczára sem fizettetett ki a lejárt, annál kevésbbé a még le sem járt másik két váltó : G. J. 1880. évi decz. 17-én a nyitrai kir. törvényszékhez bűnvádi feljelentést adott be, melyben ugy B. Józsefet, valamint nejét B. Borbálát csalással, illetőleg sikkasztással vádolván: ellenük a bűnvádi eljárást megindittatni s őket megbüntettetni inditványozta. Ez lévén lényeges elemei szerint a tényállás, a megindított vizsgálat a kiemelt ténykörülmények valódiságát constatálta, a vizsgálat befejeztével azonban a kir. ügyész a csalás miatti vádat visszavonván, továbbá B. Borbálára vonatkozólag a vádtól végképen elállván, B. Józsefet, a gép vételéről szóló okirat záradéka alapján, mint a kérdéses gép-készletnek és cséplőgépnek csupán gondviselőjét, a ki a gondviselésére bizott ingó dolgot jogtalanul eltulajdonította: sikkasztás miatt vád alá helyeztetni indítványozta, mely indítványnak a nyitrai kir. tszék helyt adván, a vádlott felebbezésére a kir. tábla által is helybenhagyatott, a mire a végtárgyalás elrendeltetvén, arra a többi érdekeltekkel és tanukkal együtt G. J. is megidéztetett, de minthogy ez utóbbi nem jelent meg: a végtárgyalás az ügyészi indítványhoz és a vád alá helyezési határozathoz képest csakis B. Józsefre s csupán a sikkasztás miatti vádra szorítkozott. A végtárgyalás és bizonyítási eljárás alapján B. József a btk. 355. és 356. §-aiban meghatározott sikkasztás bűntettében bűnösnek mondatott ki és egy évi börtönre, három évi hivatalvesztésre s politikai jogai gyakorlatának felfüggesztésére, valamint az eljárási és a felmerülendő költségek megfizetésére Ítéltetett. A sikkasztás tényálladékát a kir. tszék az által látta megállapítottnak, hogy a gép eladása azon világos kikötéssel történt, hogy a gép tulajdona csak a legutolsó vételárrészlet teljes lefizetése után megy át a vevő tulajdonába, addig pedig az csak a vevő őrizetében marad. Vádlott azonban nemcsak hogy a vételárra semmit se fizetett, de sőt az 1880. évi október 22-én kelt közjegyzői okirattal a cséplőgép tulajdonát nejére, szül. B. Borbálára ruházta, s így őt mint jóhiszemű hitelezőt a gép vételára erejéig megkárosította. A kir. tábla vádlott felebbezésére az első fokú bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. 7*