Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

94 hogy az utalvány kiegyenlítése csődnyitás előtt nem történt és nem történhetett, hanem okvetlenül csődnyitás után eszközöltetett. Felpereseknek azon további ellenvetése, miszerint az alperesek által vitatott elszámolás azért nem történhetett jogszerűen a csődnyitást megelőzőleg, mivel az utalványozott követelés a csődnyitás napján még le nem járt, azért nem vétetett figyelembe; mert bár nem szenved kétséget, hogy elszámolás rendszerint csak lejárt követeléssel történhetik, de ezen szabály által nincs kizárva az egymás ellen követeléssel biró feleknek azon joga, hogy még le nem járt követelések elszámolását is eszközölhessék s illetőleg elfogadhassák ; már pedig az utalványozási ügylet természetéhez képest azon nyilatkozó által, hogy az utalványozott követelésnek utalványos II. r. alperes részére kiegyenlítésére kész, utalványozott I. r. alperes az utalvány tárgyát képező követelésre nézve utalványos II. r. alperesnek közvetlen adósává és II. r. alperes I. r. alperesnek közvetlen és egyenes hitelezőjévé lett s igy alperesek e részben is szabadon egyezkedhettek, stb. (1884 okt. 13. 3109. sz. a.) Kir. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: Felperes tömeggondnok beismerte, hogy a közadós D. A. K. győri czég a csőd elrendelése előtti napon, t. i. 1878 szept. 22-én a 6. sz. a. levelet intézte I. r. alpereshez, melyben az mondatik: «Gegen diesen offenen Brief zahlen Sie gef. Herrn Jákob A. & Comp. aus Apathin mein bei Ihnen habendes Guthaben.D Felperes azonban azt érveli, hogy miután D. A. K. győri czég ellen 1878 szept. 23-án csőd rendeltetett s 1878 szept. 26-án 5. sz. szerint I. r. alperes a II. r. alperes részére fizetéstől el is tiltatott, ezek ellenére I. r. alperes II. r. alperesnek fizetni jogosítva nem volt, s ha ezt mégis megtette, azért ugy ő, mint a fizetést a B. és C. alatti ítéletek szerint jogositatlanul felvevő II. r. alperes felperes csődtömegnek felelősek. Tekintve azonban, hogy a 6. sz. alatti levél, melyben D. A. K. czég I. r. alperest oda utasítja, hogy az ellenében fenálló pénzkövetelését, mely közöttük már előbb megállapítva lett, II. r. alperesnek fizesse, határozottan kereskedelmi utalványt képez; tekintve, hogy felperes csődtömeg kétségbe sem vonta azt, hogy