Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XII. kötet (Budapest, 1885)

9i között pedig alperes mint utalványozottnak nem állott jogában a fizetést még azon alapon sem megtagadni, hogy az utalványozó czég időközben csődbe jutott, mert az utalványozó későbbi csődbe jutása az utalványos előbb bekövetkezett elfogadási nyilatkozata folytán perfectté vált utalványozásra befolyást nem gyakorolhatott. Ellenben ha alperes az 5. •/. alatti letiltás vételéig még nem fizetett, illetve el nem számolt, ennek vétele után még azon esetben sem fizethetett, ha az utalványozás az utalványos elfogadási nyilatkozata folytán perfectté vált volna, mert alperes, mint utalványozott, az előbbeni jogszerűséget bírálat tárgyává nem tehette, hanem az utasítást követni tartozott, ha pedig ezt nem tette, s cselekvénye által a csődtömegnek kárt okozott, ezért, habár a fizetést vagy elszámolást mint felszámoló tette is, saját személyében, de minden esetre csak másod sorbanr a mennyiben ezen összeg II. r. alperestől behajtható nem lenne, felelős. De arra nézve, hogy a fizetés vagy elszámolás az 5. •/. alatti letiltás kézhez vétele után történt, a bizonyítás kétségtelenül felperest terhelte, mert a fent előadottak szerint felperes csak ezen alapon vonhatja I. r. alperest felelősségre; a kereset jogalapjára vonatkozó tényeket pedig felperes, mint ezen tények alapján jogot formáló fél tartozik bizonyítani. De felperes ezen körülményt sem a per során, sem az ez irányban megtartott póttárgyalás alkalmával nem bizonyította. Ily körülmények közt, stb. (1884 ápr. 25. 16101. sz. a.) A budapesti kir. tábla : Az első bírósági Ítéletnek felperest kereseti követelésével I. r. alperes irányában elutasító . . . része helybenhagyatik; egyebekben az elsőbirósági Ítélet megváltoztattattik, felperes kereseti követelésével II. r. alperes irányában is elutasittatik, stb. Indokok : Keresetében felperes követelésének jogalapját tüzetesen ki nem fejtette ; a válaszban előadottak szerint pedig követelési alapul I. r. alperes irányában az E. alatti okiratban vállalt fizetési kötelezettséget, II. r. alperes ellenében pedig lényegileg azt hozta fel, hogy ezen alperes érvényes jogc.zim nélkül jutott I. r. alperesnek cselekménye által a felperest megillető követelt összeghez. A per adatai szerint kétségtelennek kell venni, miszerint L r. alperes a kereseti összeggel felperesnek, illetőleg a