Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)
9 zölt tulajdonjogi bekebelezés és az 1877. ápril 4-én létrejött ajándékozási okirat érvénytelenítése, továbbá az '/. szerint felperesnek ajándékozott vagyon természetben leendő átadása iránti kérelmével, végre az I. r. alperes által képviselt kiskorú elleni keresetével egészben elutasittatott, . . . helybenha^yatik. Az ajándékozott vagyon egyenértéke iránti kereseti kérelemre nézve B. János elsőrendű alperes saját személvében, úgyszintén annak nejét a másodrendű alperest illetőleg mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik és ezen alperesek köteleztetnek felperesnek ... 1061 frt 66 2/3 krt egyetemlegesen megfizetni. Az ezen összegeket meghaladó követelésével ezen alperesek irányában elutasittatik, stb. Indokok : Felperes a H. E. alatti telekkönyvek tanúsítása szerint telekkönyvileg jogosult fél nem lévén, az elsőrendű alperes által képviselt kiskorú javára eszközlött tulajdonjogi bekeblezést érvénytelenség okából megtámadni jogosítva nincs ; minthogy ily kereset indítására a tlkkvi rendelet 148. §-ához képest csak a telekkönyvi jogaikban sértett felek jogositvák. Az elsőrendű alperes és az általa képviselt kiskorú között állítólag 1877 ápril 4-én létrejött, de a per során fel nem mutatott ajándékozási okirat érvénytelenítését pedig azért nem kérheti, mert azon ügylet nem az ö hozzájárulásával jött létre; miért e részben felperest a másodbiróság helyes indokolása szerint csak azon jog illetheti meg, hogy az ideigl. törv. szab. 4. §-a értelmében az ajándékozás korlátolását örökösödési jogának megnyíltával követelheti. Ezekből folyólag nem lehetett helyt adni felperes azon további kérelmének, hogy alperesek az A. alatti alapján vagyonuk :/3 részének természetben leendő átadására köteleztessenek, mert ámbár az elsőrendű alperes mint apa és másodrendű alperes mint anya A. szerint 1870. évben arra kötelezték magukat, hogy vagyonuk '/3 részét felperesnek bármikor ki fogják adni, ennek azonban útjában áll az elsőrendű alperes által képviselt kiskorú javára eszközölt tulajdonjogi bekebelezés és az apa és fia között létrejött ajándékozás; felperes pedig ki nem mutatta, hogy a fiúnak elajándékozott vagyonon tul mi és mennyi maradt még természetben szülői birtokában s különösen, hogy a maradvány már 1870. évben szülőinek tulajdonát képezte.