Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

7 alapjául vett 1877. évi ápril 4-én kiállított ajándékozási okmány semmisnek, érvénytelennek kimondassák és alperesek a keresetlevélben részletezett vagyon '/3 -ad részének természetben átadására vagy 1575 frt 33 V3 kr. egyenértékének egyetemleges megfizetésére köteleztessenek ; azonban az A. alatti melléklet nem alkalmas okmány jogok érvényesítésére vagy megszüntetésére a következő okokból. Ugyanis nevezett okmány nem nevezi meg azon jogczimet, melynél fogva B. János és neje mint szülök vagyonuk '/3 részének felperes mint leányuk részére leendő kiadására magukat kötelezik ; nevezett okmányból nem lehet kivenni, hogy vajon az élők közötti vagy halálesetrei ajándékozási szerződésnek tekinthető-e vagy nem ; továbbá nevezett okmány nem irja körül azon vagyont, melylyel alperesek 1870. évi október 3-án bírtak s mely vagyon :/3 részét felpereseknek kiadni Ígérték. S ha az A. a. okmány ajándékozási szerződésnek volna tekinthető, azon esetben sem volna alkalmas ingatlanokra vonatkozó jogok érvényesítésére, a mennyiben törvényeink megkövetelik, hogy az ingatlanok vagy azokhoz hasonló bekeblezett jogok feletti ajándékozási szerződés írásban köttessék és a bekebelezhetésre szükséges kellékekkel bírjon : már pedig a különben írásban foglalt A. alatti, minden jogczimet nélkülöző és az állítólag egy harmad részben elajándékozott ingatlanokat meg nem nevező okmány alapján telekkvi jogokat szerezni nem lehet. De a keresetlevélben és a per során felperes részint telekkönyvezett részint telekkönyvezetlen ingatlanok Ii3 -ának kiadására akarja alpereseket köteleztetni, sőt oly ingóságok, telekkönyvezetlen ingatlanok és függő termésből kiván '/3 részt megítéltetni, melyekről alperesek tagadásával szemben nem igazoltatott, hogy azok az A. alatti okmány létrejöttekor alperesek birtokában lettek volna s igy azon kívül, hogy az A. alatti jogczimben szűkölködik, felperes keresete határozatlan is, mert abból nem lehet megérteni, vajon az 1870. évi október 3-án alperesek által bírt, de a per során ki nem mutatott ingóságok telekkönyvezetlen ingatlanok és függő termésből vagy a per megindítása után alpereseknél talált ingóságok, telekkönyvezetlen ingatlanok és függő termésből követel egy harmad részt.