Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

XII Lap nak természetes és törvényes gyámja volt és a haszonélvezetet két jogczimen, de két különböző jogalany nevében gyakorolta, a hajadoni jogot szüneteknek tekinteni anrál kevésbbé lehet, mivel a régebbi magyar törvény szerint a leányok mindig gyámság alatt állván, hajadoni jog csak az esetben létezhetett volna, ha az özvegy nem egyszersmind anyja is a leányoknak; a hajadoni jognak ily megszorítása pedig sem a törvényen, sem a törvényes gyakorlatban nem alapszik. — A törvényes gyakorlat értelmében oly esetekben, midőn fiágra szabályozott javakban az egyik ág kihal, a netalán jogosított másik ágnak és a kir. fiskusnak öröklési joga megnyílik ugyan, de ha özvegy és leányok maradtak, azok a javakban benmaradnak, mivel az özvegy elhalt férjét, a leámok pedig atyjokat képviselik, vagyis mind az özvegy, mind hajadon leányai együttesen maradnak birtokban s abból mindeniket illeti lukás, tartás, ellátás, esetleg pedig kiházasitás, még pedig az özvegyet özvegyi, a leányokat hajadoni jog czimén, s a hajadonoknak e jogát tőlök az anya sem vonhatja meg, mert a hajadoni jog a törvény által feltétlenül volt megállapítva s annak fenállása az özvegyi jog fenáliásától függővé téve nincs. Ebből következik, hogy a mennyiben a hajadoni joggal biró leányok akkor, midőn az ősiségi ny. p. ii. §-a értelmében eszközlendő lépések ideje beállott, anyjokkal együttesen a javak birtokábán voltak, az öröklési igény ellenök is bejelentendő és azután perrel érvényesitendő. E szerint az öröklési igény érvényesítésére az özvegy ellen gyámi minőségének kijelölése nélkül annak idején beadott keresettel a hajadon leányok anyjok mint gyám személyében perbeidézetteknek nem tekinthetők, irányukban tehát mint perbe nem vont felek irányában felperesek igényei, tekintettel az ősiségi ny. p. u. §-ára, az abban kijelölt határidő lefohta után elenyészetteknek tekintendők, s ezzel a leányok oly jogot nyertek, melynek sérelmére és vészé lyeztetésére később az anya sem lehetett jogosítva gyámhatósági beleegyezés nélkül nyilatkozatokat és beismeréseket tenni — ... 312 Kisajátítási törvény. 3. Kisajátítás esetében a helybeli árak, bérek és haszonbérek azért, mert bizonyos helyen a nép felette ragaszkodik földjéhez és ez okozza a túlságos árakat, nem mellőzhetők, mivel a tényleges árak szolgálhatnak egyedül a kárpótlási összeg meghatározásánál alapul 5 Polgári törvénykezési eljárás. 4. A vagyoni állapot nem képezvén ténykörülményt, főesküvel be nem bizonyítható, hanem más bizonyíték hiányában felfedező eskü általi bizonyításnak van helye .-- ... . ... ... 6