Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

XI i2i. i. Habár a tanuk egy része bizonyságot tesz arról, hogy az örökhagyónak már aggkoránál fogva is beszédmódjában és emlékező tehetségében némi fogyatkozás észlelhető volt, a nem szakértő egyének által felhozott ezen tényekből azonban azt, hogy az örökhagyó állapota olyan volt, mely szerint az ész használatával s igy cselekvési képességgel nem birt volna, még biztosan következtetni sem lehet s annál kevésbbé lehet közvetlenül bizonyítottnak venni. — 2. Az, hogy az előttemező tanuk a végrendelkezőt a végrendelet alkotása előtt mennyi idő óta ismerik, tanúskodásukra befolyással nincs. — 3. A tanúnak bíróságon kívül tett állítólag ellentétes nyilatkozata a bíróság előtt tett és esküvel megerősített tanúvallomását meg nem dönti. — 4. A hagyományosok hagyományaik kifizetése iránt külön pert indítani maguk jogosítva lévén, az ő érdekükben eljárni sem az örökös, sem az ismeretlen tartózkodásu hagyományosok gondnoka hivatva nincs--- --- __- -_- .-- — — 180. Az ősiségi ny. p. 11. §-a szerint az özvegyi és hajadoni joggal terhelt javak öröklésére hivatottaknak a régi magyar törvényeken alapuló öröklési igényei csak az esetben lépnek hatályba, ha ezen igények az á. o. ptkv hatályba léptétől számítandó egy év alatt az illető dologi bíróságnál bejelentettek és további egy év lefolyta atatt minden érdeklettek ellen törvény utján érvényesíttettek. Nem hozható fel ezzel szemben az, hogy a hajadoni joggal biró leányok ellenében azért nem volt az öröklési igény érvényesítendő, minthogy a jószág özvegyi jog .•'lapján birtokban lévén, a birtoklás megoszthatatlanságánál fogva addig, mig az özvegyi jog fenállott, a hajadoni jog szünetelt s igy a hajadoni joggal biró leányok azon időben, midőn az öröklési igény a törvény értelmében érvényesítendő volt, tulajdonképeni birtokosnak nem tekinthetők, tehát mint nem birtokosok ellen a bejelentett igényt érvényesíteni sem kellett. A leányokat a fiági javakban megillető hajadoni jognak ugyanis egyik törvényes következménye lévén, hogy a leányok az impetrationális összeg és a befektetett javítások kifizetése előtt a javakat kiadni nem tartoztak, hanem azokat ezen időpontig birtokukban tarthatták és ezen birtoklásukban a zálogbirtokosokkal egyenlő tekintet alá estek: kétségtelen, hogy a hajadoni joggal biró leányoknak a birtoklásra érvényes jogczimök volt. És miután az özvegy anya természetes és törvényes gyámjuk volt és a birtoklás helyettes, tehát gyám által is gyakorolható, a helyettesittettek nevében s ezen helyettes által igazolt birtoklásnak ugyanazon jogi előnyei vannak, mint a közvetlenül gyakorolt birtoklásnak. Az özvegy pedig az igényelt javakat tettlegesen használta és kezelése alatt tartotta s igy azokat physikailag birtokolta: ennélfogva a hajadoni joggal biró leányok az özvegy életében is ezzel együttes tényleges és jogszerű birtokosoknak voltak tekintendők. Annál inkább áll ez, mert csupán azért, hogy az özvegy hajadon leányai-