Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam XI. kötet (Budapest, 1885)

X Lap iából tett ideiglenes intézkedés folytán ezen ertek az illetőknél kölcsönképen hagyatott meg, mivel ily intézkedés által a hagyatéki javak jogi természete meg nem változtatható. — 5. Habár az osztály az örökösök közt véglegesen eszközölhető lenne, ugy hogy ennek alapján a telekkönyvi állapot a tényleges birtoklásnak megfelelőleg rendeztethetnék ; ha azonban alkalmas vázrajz nincs bemutatva, az örökösök közt a telekkönyvi elkülönítés nem vihető keresztül, illetőleg ez irányban a perben intézkedés ntm tehető--- 63 66. 1. Midőn a szülő egyik gyermekére átruházza vagyonát tulajdonjoggal, oly kikötés mellett, hogy a gyermek őt tartsa el s ezen tartás költségeit az átruházási vagyon jövedelmei fedezik: az ily kikötés jogilag s valósággal nem képez visszterhet és az átruházás tiszta ajándékozásnak tekintetik. — 2. A köteles részbe betudandó az, a mit a gyermek örökösödési részül kap. Ehhez képest azon gyermeknek, ki az ingó hagyatékból törvényes örökösödési részt kapott, be kell tudni az ingatlan hagyatékból járó köteles részébe azt, a mit az ingó hagyatékból a köteles részen felül kapott. — 3. Az, mit az örökhagyó egyik gyermekének a katonai szolgálat alóli felmentésére költött, nem tudatik be a gyermek köteles részébe, — ha nem mutattatnak ki oly körülmények és viszonyok, melyek közt a gyermek a katonai szolgálat alóli felmentése által valami anyagi, szellemi vagy erkölcsi előnyben részesültnek tekintendő. — 4. Esküvel való bizonyitása annak, hogy a gyermek kapott az örökhagyótól bizonyos pénzösszeget, nem engedhető meg akkor, midőn az, ki a köteles részbe betudást követeli, nem adja elő azt, hogy mikor, mily alkalommal s mi végre adta az örökhagyó a pénzösszeget gyermekének. — 5. A megajándékozott nem kötelezhető arra, hogy egészítse ki a szükségörökös köteles részét oly érték után is, mely nem neki, hanem előzőleg máinak ajándékoztatott. Ennélfogva nem helyes az a számítás, midőn az örökhagyó vagyonául számba vétetik az általa előzőleg másoknak elajándékozott érték is, s így a több rendbeli ajándék összértéke alapján szabatik ki a kiegészítendő köteles rész — az utóbb megajándékozott alperes terhére. — Ha az örökhagyó több ízben tett megajándékozást: a megajándékozottak mindegyike csak annyiban tartozik a köteles részt megtériteni, illetőleg kiegésziteni, a mennyiben a neki adott ajándék által lett a köteles rész megsértve. Nem sérti pedig a köteles részt az oly ajándékozás, a mely után fenmaradt még az örökhagyó vagyonának fele ugy, hogy ezen megmaradt vagyonból — ha az el .alálozásig nem kevesbbedett volna — a szükségörökösnek jutardott törvényes örökösödési rész fedezte volna a köteles részt. (Id. törv. szabályok 8. §.) --- IIJ 103. Valamely szerzet tagjának, mint egy parochia administratorának, ily minőségben szerzett hagyatéki vagyona felett az intézkedés a szerzetet n.m illeti ... -.- -- ... ... ... ... ... 202