Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

22 tan kiderítvén : az ö cselekménye rablás és több ember szándékos megölésére való felbujtásnak volt minősítendő. K. Gyura János és S. Cs. István cselekményei szintén azon bűntetteknek voltak minősitendők s azokban mindketten mint tettestársak bűnösöknek kimondandók : mert habár azon körülmény, hogy puskákkal, fejszével és baltával felfegyverkezve indultak Gelséré, de főleg azon körülmény, hogy a Nagy-Kanizsa és Gelse között levő uton S. Cs. István a puskát megtöltötte: arra mutat, hogy már akkor tudták, hogy nem csupán ijesztésre vagy fenyegetésre használandják a náluk levő veszélyes és ölő eszközöket ; mindazonáltal tekintve, hogy az ölési szándék előre megfontoltságára vonatkozólag ezen gyanuoknál más bizonyíték ezek ellen sem volt megállapítható: a gyilkosságot ő reájuk vonatkozólag sem lehetett fenforgónak kimondani ; ellenben tekintve, hogy a bűntett elkövetése előtt arezukat bekenték, a mi, ellenkező bizonyíték és nyomatékos alap hiányában azon felfogást támogatja, hogy a nevezett czinkosok, akkor még nem lévén elhatározva az emberölésre, arezuk bekenése által a későbbi áldozatok által való felismertetéstől és ennek folytán az ezek által való feljelentéstől akarták magukat biztosítani ; tekintve, hogy a fölvett helyszíni szemle tanúsága szerint azon szobában, a hol a S. család megöletett, a bútorok felforgatva, egy szék fellökve és annak ülésre való készüléke kiesve találtatott, a mi azon felfogást támogatja, hogy az ölést valószínűleg viaskodás előzte meg; tekintve, hogy egyik tanú azt állította, hogy a bűntett színhelyéről S. Zsigának azon könyörgését hallotta : «János, ne bántsa anyámat» : az ellenkezőre elegendő bizonyíték nem létében s a gondatlanságból származó emberölésnek már a véghezvitel módja által való teljes kizárása következtében mint valószínű volt elfogadandó, hogy K. Gy. János és S. Cs. István a több ember elleni szándékos emberölést a rablás alatti felismerhetésük következtében keletkezett rögtöni elhatározás folytán követték el. Ezen vádlottak bűnös tevékenységének minősítését illetőleg pedig S. Cs. István tettesnek volt Ítélendő; mert a tanuk látták, midőn ezen vádlott, a rablás elkövetése, tehát a bűntett megkezdése előtt, a S.-ék által lakott szobába behatolt s nem látván őt abból kijönni : bizonyosnak volt elfogadandó, hogy az egész