Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

5 ezeknél fogva H. Samura a tettességet megállapítani nem lehetvén, tettesnek ítélni nem lehetett. A felbujtás meg volt állapítandó azért, mert daczára annak, hogy H. Samu beismerő vallomásában csupán a rablásra való felbujtás beismerésére szorítkozik, sőt határozottan tagadja, hogy a megölésre felszólította volna bűntársait, ezenfelül még azt is állítja, hogy midőn a rablás véghezvitele végett Gelse felé hajtattak volna, K. Gy. János azon szavaira, hogy az esetben, ha S. vonakodni fog pénzét átadni, ő azt pofon üti, ő, H. Samu határozottan ellenezte és K. Gy. Jánosnak azt válaszolta, hogy nem kell az öreget bántani, hisz a mint a fegyvereket látni fogja, ugy megijed, hogy minden pénzét azonnal átadja; végre azt is állítja H., hogy arról, hogy S. Sándor a rablás alatt megöletett, ö csak a büntettet véghezvitt bűntársainak az elkövetés színhelyéről való visszatérte után és ezektől értesült; mindazonáltal és mindezek daczára felbujtónak volt Ítélendő: mert bebizonyitottnak kellett elfogadni az elsőfokú bíróság ítéletének indokaiban a vizsgálati iratokkal megegyezőleg megállapított azon ténykörülményt, hogy H. Samu hosszabb időn át boszut forralt S.-ék ellen, sőt több izben oly kifejezést adott boszujának, hogy: «S. vérét fogja még inni!» Ezen nyilatkozat és fenyegetés nem S. vagyonára való bűnös sóvárgásnak, hanem az állítólagosán vélt jogtalanságnak S.-ék elleni véres bosszú által való megtorlásra irányzott forralatnak jelentőségét állapítja meg. És habár ebből még nem lehetne biztos következtetést vonni arra, hogy H. Samu a gyilkosságra hivta fel czinkosait, és hogy ezek a gyilkosság véghezvitelébe a bűntett megkezdése előtt beegyeztek volna: de arra nézve igen nyomatékos jelenséget képez, hogy S.-éknak netalán mások, vagyis H. czinkostársai által, az ő felhívása nélküli megölése, az ő bosszút sóvárgó lelkületének érzelmével találkozott; és nyomatékos jelentőséget, sőt összefüggésben a többi adatokkal, erős bizonyítékot képez arra, hogy H. Samu boszutervének befolyása alatt, szándékosan járult oly merénylethez, sőt egyenesen felbujtott oly bűntettre, a melyből S.-éknek megöletését, mint általa ugyan ki nem jelentett s a bűnszövetségnek előzetesen meghatározott föltételét nem képezett, de mint valószínű eredményt előrelátta.