Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam X. kötet (Budapest, 1885)

292 nyival inkább nem volt, mert a felperesi bizonyítékok ellenében hatályuk ugy sem lehetne. A K. alatti térkép, nem különben a. 2061/881. sz. tárgyalás és szemle alkalmával a szakértők Írásbeli nyilatkozatai minden kétségen kívül beigazolják azt, hogy a kelmáki úrbéri térképen levő 1823: XXIII. sz. telekrészlet azonos az 1865. évi úrbéri hiteles térképen III. sz. telekrészlettel. A 165/883. sz. tárgyalási jegyzőkönyvben foglaltak szerint a mondott azonosság világosan ki van tüntetve, és hogy a per tárgya még 1877. évben lett átadva felperes tulajdonába és birtokába, be van bizonyítva, hogy 1875. évi úrbéri felülvizsgálat által a mondott állapot rendbe hagyatott illetve helyesbittetett. Az alperesek által becsatolt E. alatti vázlat nem a per tárgyát tünteti elő és ennélfogva az E. alatti tévesen vétetett az előbbi eljárásoknál tekintetbe, a mint az alperesi szakértő is kinyilatkoztatja, hogy az E. alatti tárgyra és a per tárgyára nem vonatkozik. A bírósági szakértőnek 2862/882. sz. a. Írásban adott véleménye szerint nemcsak a per tárgyának azonossága, de azon körülmény is határozottan be van igazolva, hogy a 41 hold iszapolás által jóval nagyobb területté képződött. A bírósági szakértő pedig 32 év óta a kir. marosfolyami mérnöki állásban folytonosan működvén, véleménye a mondott körülményre nézve döntő és minden kétséget kizár. Alperesek a háboritás tényét azzal akarják menteni, hogy a per tárgyát tulajdonuknak tartották. Ezen védekezésük figyelembe nem jöhet, mert a tulajdonukat tevő területet E. alattiban akarják eldöntetni: már pedig az E. alatti nem azonos a per tárgyával, a mint ezt magái alperesi szakértő is kijelenti és igy a dologra nem tartozván, a midőn alperesek a pef tárgyát, t. i. azon 41 hold és az iszapolás által jelentékenyen szaporodott területet,, a mely az E. alattival nem azonos, és a mely a tárgyalások folyamán és a birói szemlék alkalmával a fennebb előadottak szerint felperes tulajdonának és békés birtokának lett beigazolva, önhatalmilag jogtalanul foglaltak el: kétségtelenül birtokháboritást követtek el és pedig erőszakossággal párosulva, tehát előre megfontolt hatalmaskodási szándékkal, mely cselekményük miatt ezen