Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

XXV Lap annál kevésbbé bevégezve nem lévén, az elzálogolás kivételével, ettől mint a 255. §-ban meghatározott cselekmény uralkodó elemétől föltételezett sikkasztás egyátalán nem jöhet létre. — Közös üzletből származó tárgyak visszatartása — — .. ._- .._ ._. 13 23. Sikkasztás. Btk. 355. és 356. §§. ... ... ... —. — ... ... 56 96. Hűtlen kezelés. Btk. 363. §. ... — — ... — — ... 156 170. Társulati tag által a társulatra bizott idegen ingó dolognak eltulajdonítása lopást vagy sikkasztást képez-e? — — ... ... __. 310 XXXI. FEJEZET. A csalás. 49 Csalás — ... _- ... _.. ... ... ... ... ... ... ... ... 88 83. A hitelezési csalásnak a közönséges csalástól való elhatárolásához. — Btk. 379., 384. SS- — — — — — — — — — — IJ8 108. Btk. 379., 381. §. 2. p. Csalás — — ... — — - — — 180 XXXII. FEJEZET. Okirathamisitás. 10. Az okirathamisitás fogalommeghatározásához— ... ... — ... 16 23. Okirathamisitás — ... ... — — ... ... ... ... ... 36 26. A kibocsátási aláirás agnoskálása végett bemutatott váltóról a kibocsátási aláírásnak kitörlése. — Btk. 405. §. — — — — — 41 49. Okirathamisitás - - ... — ... ... — — ... — — ... 88 67. Btk. 406. §. Okirathamisitás ... . ... ... ... ... ... 112 112. 1. Özvegyi jog czimén telekkönyvezett s az özvegy másodszori férjhez menetele folytán elvesztett haszonélvezeti jog törlésére alkalmas okmány hamis készítése és a tkkvi törlésre felhasználása okirathamisitást képez-e? 2. Azon körülmény, hogy az özvegyi jog telekkönyvileg formaliter fenáll, de a telekkönyvön kívüli magánjog elvei szerint anyagilag megszűnt, nem zárja ugyan ki az okirathamisitás tényálladékát, de a büntetés kiszabásánál enyhitő körülmény gyanánt mégis figyelembe veendő ... ... — 190 XXXVI. FEJEZET. Más vagyonának megrongálása. 102. Vádlott abbeli cselekménye, mely szerint a temetőből két sírkeresztet elvitt és azok egyikét egy leány ablakába, másikát pedig ugyanannak ablaka alá helyezte, magában véve olyatén rongálás, pusztítás vagy megsemmisítésnek, mint milyet a btk. 420. §-a a más vagyona rongálása vétségének tényálladéka megállapítására megkíván, nem tekinthető. Hanem miután a két sirkeresztet rendeltetésük helyéről tettleg csakugyan elvitte és azokkal mint sajátjával