Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

I4 2 tett. Vádlott ugyanis a vizsgáló biró előtt és a végtárgyaláskor beismerte, hogy a per tárgyát képezett becsületsértő szavakat nem hallotta, és a polgári biró előtt mégis ellenkező vallomást tett. A hallás vagy nem hallás subjectiv kérdése egyedül az illető egyén nyilatkozata alapján dönthető el és e részben vádlott önbeismerése teljes bizonyítékot annál inkább képez, mert W. Mór és G. Náni tanuknak a becsületsértési ügyben tett vallomása szerint vádlott és annak felesége a Ferencziék és Kovácsék közt lefolyt szóvita idejében egymással huzalkodtak és F. Mihály felperes, B. Sára, P. József, M. Cz. Erzsébet, D. Antal és G. Náni tanuknak is kedvező vallomásért ígéreteket tett. Ezek alapján bizonyítottnak találtatott, hogy vádlott a becsületsértési ügyben valótlan vallomást tett, és hogy a fenyítő ügy folyamában előterjesztett beismerése felel meg a valónak. Nem alkalmazható tehát a fenforgó esetben a btk. 216. §-a, hanem vádlott bűnössége azon ügy minősége szerint állapítandó meg, melyben a hamis vallomást tette. A becsületsértést tárgyazó ügyek a m. btk.-nek hatályba lépte előtt ugyan a polgári peres eljárás szabályai szerint intéz tettek el, azonban tárgyuknál fogva, mely nem vitás magánjogi kérdések eldöntése, hanem a személyi jogokon elkövetett sérelmek miatti büntetés volt, polgári ügyeknek nem tekintethettek. Bün tetti minőség pedig a nevezett törvénysértésnek soha nem tulajdoníttatott; minélfogva az akkor hatályban volt szokásjog szerint csak kihágási természettel birhat, valamint is az 1877: XXII. tcz. által a becsületsértési ügy elintézése a kih. ügyekben eljáró bíróságokra ruháztatott. Ezekből következik, hogy vádlott a kihágási ügyben elkövetett hamis tanuzás miatt, mely az akkor hatályban volt jogszabályok szerint büntettet képezett volna, a btk. 2. §-ához képest az enyhébb intézkedést tartalmazó 214. §. alapján volt vétségben vétkesnek nyilvánítandó és fogházzal büntetendő, stb. 86. Birói jogsegély vagy illetőségi összeütközés? (1884 június 19. 4240. sz. a.) A tabi kir. járásbíróság *A magyar királyi Curia mint legfőbb itelöszéknek* Budapesten. Az 1883. évben elhalt K. Istvánnak a