Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

io7 sével szemben, hogy a birtokosok igényei a kártérítéstől függetlenül külön uton érvényesitendők, e részben határozottan kellett volna kimondani, miszerint a törvény rendeletétől eltekintve, a kisajátítási összeggel a függő termésre való jog is ki lett elégítve ; végre J. László a kormány volt képviselője s igy az általa megkötött szerződésnek legilletékesebb értelmezője tanukép kihallgattatván, vallja, hogy a függő termés értéke a kártérítési összegben nem foglaltatik, alperesnek az ez irányban tett és különben is általa bizonyítandó volt állítását elvetni kellett. Felperes kereshetőségi jogát alperes tagadásával szemben megállapítani kellett, mert Sz. Ferencz, M. József, N. József és K. József tanuk vallomásaival beigazoltatott, hogy felperes 1873-ban a kisajátítás időpontjában T. Gyula és Mihály haszonbérlője volt, hogy az általa haszonbérelt területnek egy része a kérdéses átmetszésre és igy kisajátítás alá esett: annak folytán felperes vetésének egy része elpusztíttatott. Tekintve azonban, hogy nevezett tanuk közül az akkor felperes haszonbérletéhez tartozott terület mennyiségét csakis M. József adta elő 200 holddal és ezen tanú sem tudja, hány hold esett ezen területből kisajátítás alá és hány hold buza és rozs lett megsemmisítve, másrészről pedig az A. alatti haszonbéri szerződésből az tűnik ki, hogy az irtásra átadott erdőterületekre nézve a bérlet 1873-ig meghoszszabbittatott, azonban ezek mennyisége az F. alatti mérnöki kimutatással sem lett teljes bizonyitékerejüleg beigazolva, végre figyelemmel arra, hogy T. Gyula mint érdekelt fél vallomása alperes kifogása folytán mellőzendő ; az eképen helyreállított nem teljes bizonyiték kiegészítéséül felperesnek pótesküt ítélni kellett, stb. A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítélete megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik, stb. Indokok: Felperes mint a T. Gyula-féle tamási határbeli birtok volt haszonbérlője az 1868: LV. tcz. 33. §-a alapján kártérítést követelt alperestől azon vetéseiért, melyek az általa haszonbérelt, de a bérlet tartama alatt alperes által a Dráva folyó szabályozása czéljából T. Gyula birtokostól kisajátított földeken 1873. évben a vízszabályozási földmunkálatok folyamatba vétele által megsemmisíttettek. Ezen keresetének helyt adni nem lehet: mert jóllehet az