Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

ioó kincstári földmunkálat által megsemmisíttetett, a szintén felperesileg hivatolt és hit alatt kihallgatott tanuk vallomásukkal oly próbaerejii bizonyítékot szolgáltattak, mely mellett a pótesküveli bizonyításnak helyt adni s azt felperesnek oda ítélni kellett ; a vetés értéke a hiteles piaczi árkimutatással s a szakértők véleményével kellőleg kiderittetvén, a kártalanítási összeg a letakaritási kiadások és fuvarozási költség levoná:a után a számadási müvelet eredményében, 4970 frt 98 krban megállapítandó s ebben alperes mint a kár okozója a póteskü letétele esetében marasztalandó volt. A budapesti kir. itélő tábla: A kir. járásbíróság itéletehelybenhagyatik oly pótlással, hogy felperesnek szabadságában áll az esküt kisebb összegre is letenni, stb. Indokok: Azon tény, hogy a 2. alatti szerződés szerint T. Gyula és Mihály mint tulajdonosok által az államkincstárnak 41867 frtnyi vétel- és kártérítési árért eladott területek a szerződés I. pontjának tartalma szerint kisajátítás alá estek, hogy azok a dráva-tamási, a drávai szabályozás egy részét képező átmetszés és töltés belebbezéshez, tehát közérdekű építkezésekben kívántattak meg, és a szerződés a magy. kir. közmunka- és közlekedési ministerium nevében a dráva-szabályozási kir. biztos által köttetett meg, minden kétségen kivül, hogy ezen földterületek az államkincstár által kisajátítás és nem magánjogi adásvételi szerződés utján szereztettek meg, e szerint a jogviszony nem a magánjogi elvek, hanem a kisajátítási törvények alapján lévén elbírálandó, a haszonbérlőnek mint birtokosnak a haszonbér tárgyát képezett területnek elvonása által a függő termésen okozott kárát az akkor érvényben volt 1868: LV. tcz. 33. §-a szerint a kisajátító államkincstár tartozik megtéríteni. Alperes azt állítja ugyan, hogy a vetésekben okozott kár a 41867 frtnyi vétel- és kártérítési árban benfoglaltatik, tekintve azonban, hogy a szerződésben a kártérítés cziméül használt azon kifejezés: «valódi és teljes kártalanítás* a törvény és pedig annak 31. §. szövegéből átvétetvén, csak a tulajdonos és nem a birtokosnak a 33. §-ban szabályozott igényeire vonatkozik, ellenben eladó felek a szerződésre vezetett záradék szerint kijelentették, hogy a földtulajdonosok jogai kielégíttettek s így a törvény azon intézkedé-