Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

Q2 G. Zsigmond vádlottnak 700 frt értéken felül tartozik, és hogy azon alkalommal a jelen bűnvádi ügy tárgyát képező 200 frtos váltókövetelés is beszámíttatott és a felek ugy egyeztek ki, hogy P. Mór G. Zsigmondnak az időközben csődbeesett R.-nak eladott lovak ára levonásával még 400 frtot fizetni tartozik, P. Mór panaszos pedig az Sch. Zsigmond előadásában foglalt tényeket valónak beismerte : abból önként következik, hogy P. Mór G. Zsigmonddal 1876. év után is üzleti viszonyban állott, G. Zsigmond vádlottnak a kérdésben levő váltó körülményeire vonatkozó előadásai támogatást nyernek. Ezek szerint tehát G. Zsigmond vádlott a 200 frtos váltónak törvény utján érvényesítése által sem csalást, sem a btk. 401. és 404. §-aiba ütköző okirathamisitást nem követvén el: ennélfogva, stb. 50. A kir. ügyésznek az 1871 : XXXIII. tcz. 19. §-án alapuló inditványozási joga nem értelmezhető akként, hogy a kir. tszék, a végtárgyalás folyama alatt hozandó és csak az ügydöntő határozattal együttes felülvizsgálat tárgyát képezhető határozatait a kir. ügyész által ezekre nézve tett indítványához volna köteles alkalmazni. (1884 márczius 26. 12166. sz. a.) A m. kir. Curia (a szatmárnémetii kir. törvényszék előtt halált okozott súlyos testi sértéssel vádolt B. Jakab elleni bűnvádi ügyben). Azon itélet, melyben a sértett fél által érvényesitett magánjogi igényekre nézve intézkedés nem foglaltatik, mint nem kimerítő megsemmisítendő. (1884 ápril 3. 1449. sz. a.) A m kir. Curia (a budapesti kir. tszék előtt súlyos testi sértés büntette miatt vádolt Sz. József elleni bűnvádi ügyben). . . . tekintve, hogy az első fokban eljárt kir. törvényszék fenérintett rendelkező részében a sértett fél által érvényesitett magánjogi igényekre nézve semmiféle intézkedés nem foglaltatik, s hogy