Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)
9o a váltó szolgált alapjául azon kérvénynek, mely a nyitrai népbanknál beadatott s ez által elutasittatott, a váltó a perhez csatolt kérvényből, a P. András bankigazgató és Fr. Jakab, sőt magának vádlottnak a végtárgyaláskor sok habozás után nyilvánított s abban összpontosuló beismeréséből is kétségtelen, hogy a népbanktól történt kölcsön felvétele alkalmával P. Móricz ellen minden fenállott követelése kielégíttetett, s hogy a F. aláírásával ellátott kölcsön-kérvény a bank által el nem fogadtatott s a K. Dávid forgatmánya követeltetett. Ez a kérvény a F. Frigyes-féle váltókötelezettség elvállalási idejére utal s minthogy F. előadása kizár minden más váltóra vonatkozó következtetést, de maga vádlott sem állítja, hogy F. két váltót irt volna alá: ezek által igazolva van, hogy ez a váltó az, mely a K. Dávid által forgatott váltóval helyettesittetett, vádlott által pedig saját előnyére kitöltetett. Ennél a körülménynél és azon oknál fogva, hogy vádlott ugy az egyik, mint a másik váltó aláírásának kieszközlésére ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést nem használt, vádlottnak cselekménye nem a csalás fogalma alá esik, hanem tekintettel arra, hogy a btkv. rendelkezése alá tartozó jogsértést akkor követte el a vádlott, mikor az érvénynélkülivé lett üres váltót kitöltötte s ezt oly kötelezettség igazolására igazolta, a mely irányában el nem vállaltatott, a btk. 404. §-a szerint minősülő okirathamisitást foglalja magában. A minősítési és bünösségi bizonyiték ezekben találtatnak; a vád visszavonása pedig büntetlenségi alapul nem csak azért el nem fogadtatik, minthogy a váltóhamisításnak ez a neme az 1844: VI. tcz. 28. §-a szerint is büntetendő, hanem azért, mert az okirathamisitás csak az okirat használásával fejeztetvén be, vádlott a büntetendő cselekményt a kereset beadásakor, vagyis 1882. évi május hó 23-án fejezte be. Abban, hogy a váltót vádlott nem sajátkezüleg töltötte ki ; a felbujtó és tettes közti különbség érvényesítése alapot azért nem talált, mert a bemondás által a tettes tevékenységét vitte véghez, de különben is az okirathamisitás alapfogalma szerint, nemcsak a készítő, hanem a készíttető is a btk. 401. §-a szerint a tettes sorozatába tartozik, stb. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítéletének megváltoztatásával, G. Zsigmond vádlott az okirathamisitás bűntettének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik.