Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IX. kötet (Budapest, 1884)

9o a váltó szolgált alapjául azon kérvénynek, mely a nyitrai népbank­nál beadatott s ez által elutasittatott, a váltó a perhez csatolt kérvényből, a P. András bankigazgató és Fr. Jakab, sőt magának vádlottnak a végtárgyaláskor sok habozás után nyilvánított s abban összpontosuló beismeréséből is kétségtelen, hogy a nép­banktól történt kölcsön felvétele alkalmával P. Móricz ellen minden fenállott követelése kielégíttetett, s hogy a F. aláírásá­val ellátott kölcsön-kérvény a bank által el nem fogadtatott s a K. Dávid forgatmánya követeltetett. Ez a kérvény a F. Frigyes-féle váltókötelezettség elvállalási idejére utal s minthogy F. előadása kizár minden más váltóra vonatkozó következtetést, de maga vád­lott sem állítja, hogy F. két váltót irt volna alá: ezek által igazolva van, hogy ez a váltó az, mely a K. Dávid által forgatott váltóval helyettesittetett, vádlott által pedig saját előnyére kitöltetett. Ennél a körülménynél és azon oknál fogva, hogy vádlott ugy az egyik, mint a másik váltó aláírásának kieszközlésére ravasz fondorlattal való tévedésbe ejtést nem használt, vádlottnak cselekménye nem a csalás fogalma alá esik, hanem tekintettel arra, hogy a btkv. rendelkezése alá tartozó jogsértést akkor követte el a vádlott, mikor az érvénynélkülivé lett üres váltót kitöltötte s ezt oly kötelezettség igazolására igazolta, a mely irányában el nem vállal­tatott, a btk. 404. §-a szerint minősülő okirathamisitást foglalja magában. A minősítési és bünösségi bizonyiték ezekben találtat­nak; a vád visszavonása pedig büntetlenségi alapul nem csak azért el nem fogadtatik, minthogy a váltóhamisításnak ez a neme az 1844: VI. tcz. 28. §-a szerint is büntetendő, hanem azért, mert az okirathamisitás csak az okirat használásával fejeztetvén be, vádlott a büntetendő cselekményt a kereset beadásakor, vagyis 1882. évi május hó 23-án fejezte be. Abban, hogy a váltót vád­lott nem sajátkezüleg töltötte ki ; a felbujtó és tettes közti különb­ség érvényesítése alapot azért nem talált, mert a bemondás által a tettes tevékenységét vitte véghez, de különben is az okirat­hamisitás alapfogalma szerint, nemcsak a készítő, hanem a készíttető is a btk. 401. §-a szerint a tettes sorozatába tartozik, stb. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbb bíróság ítéletének meg­változtatásával, G. Zsigmond vádlott az okirathamisitás bűntetté­nek vádja és következményeinek terhe alól felmentetik.

Next

/
Thumbnails
Contents