Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

2 I Ezen változtatással egyebekben a budapesti kir. itélő tábla ítélete vonatkozó indokaiból helybenhagyatik. Indokok : Arra nézve, hogy vádlott N. István, Sz. András hasát előzetes szóváltás és ebből kifejlődött dulakodás közben késsel felhasította, mely felhasítás következtében utóbbi másnap reggel meghalt; e helyütt is elfogadtatnak az elsőfokú bíróság ítéletének a vizsgálat és végtárgyalás során felmerült adatokra alapított indokai. Azonban a vádbeli cselekmény minősítésére nézve elfogadandók voltak ugyan az alsóbbfoku bíróságok, különösen a kir. itélö tábla azon indokai, melyek az előre megfontolt szándék, és ezáltal a gyilkosság kizárása mellett felhozattak: de nem volt elfogadható a kir. itélő tábla ítéletének azon indoka, mely a szándékos emberölés tényező elemeinek fennforgása ellen érvényesíttetett, s a mely szerint «szükségképi alapíöítétele, hogy a vádlott nemcsak sérteni, hanem határozottan ölni is akarjon tettének elkövetésekor, tekintet nélkül az eszköz minőségére és a sértés nagyságára.*) Nem volt elfogadható e tétel azért : mert habár kétségtelen, hogy a szándékos emberölés lényeges feltétele, az élet kioltására irányzott akarat, azonban ezen követelmény egyátalán nem érinti az ettől különböző egyébként is alaki kérdést : hogy raelynemü bizonyítékok kívántatnak az ölési szándék létének bebizonyítására ? és hogy mely esetben fogadható el az ölési szándék léte bebizonyitottnak ? Ez utóbbi kérdést illetőleg, a kir. itélő tábla Ítéletének indokai ellenében is fen kellett tartani azon átalános szabályt: hogy a szándékot ép ugy lehet egyenes, mint közvetett bizonyíték által bebizonyítani, valamint minden más az észlelet és a tapasztalat körében felmerülő változás megtörténte és miként történte, ép ugy képezheti az egyenes, valamint a tényekből vont következtetések általi bizonyításnak tárgyát. Ennek előrebocsátása után, az emberhalál okozása esetében a szándék ép ugy mint a physikai tettre vonatkozólag, egyenes bizonyíték hiányában, sőt ezek mellett, de ellenére is, a bizonyításnak lényeges tényezőit képezik: a sértésre használt eszköz, valamint ezen eszköz használatának módja. Mert föltéve, hogy a tettes elméjének működése rendszeres volt, és ez által képes volt