Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

2 0 békében ; kevés idő múlva azonban Sz. András előbb mindannyiuk istenét, majd ismét vádlott istenét szidalmazta, azért vádlott őt kérdőre vonta, mire Sz. András vádlottnak tartva, egymásnak szaladtak, dulakodtak, melynek a vádlott által ejtett halált ered ményezett sértés lett a végeredménye. Tanuk a küzdők egyikénél sem láttak ölésre alkalmas eszközt, a küzdés helyén a földön talált bicska pedig az elhalt tulajdonának bizonyult; ellenben a vádlott csontnyelü bicskája a küzdtértől távolabb az ablakpárkányon volt, mely körülmény megerősíteni látszik vádlottnak azon állítását, hogy a reá bicskával rohant sértettől dulakodás közben azt elvevén, ugyanazzal ejtette a halálos sértést. Vádlott egyébként a tett részleteiről, állítólagos nagymérvű ittas állapotára hivatkozva, mely körülményt nagyrészben a tanuk is megerősítik, felvilágosítást nem nyújt. A vizsgálat adataival tehát vádlott ellenében, a szándékosság törvényszerüleg nem lévén bizonyítva, az elsöbiróságilag kimondott szándékos emberölés büntette helyett vádlottat az általa beismert, a vizsgálat adataival megegyező, a btk. 306. §-a alá eső halált okozott súlyos testi sértés büntette miatt kellett bűnösnek kimondani. Büntetésének kiszabásánál tekintetbe kellett venni, hogy az elhalt által ok nélkül szidalmaztatott, sőt megtámadva, a kifejlődött dulakodás által ingerült állapotban és azzal kapcsolatos erős felindulásában követte el bűnös cselekményét: alkalmazandó volt tehát javára a btk. 307. §-ának első pontja, továbbá enyhítő körülményül lőn beszámítva rovatlan előélete és a tanuk által is megerősített ittas állapota. Az előadottakhoz képest az elsőbirósági ítéletet részben megváltoztatni, részben helybenhagyni kellett. A magy. kir. Curia: Mindkét alsóbbfoku bíróság ítélete részben megváltoztatik : vádlott N. István a btk. 279. §-ában meghatározott szándékos emberölés bűntettében bűnösnek kimondatik és e miatt mai naptól számítandó tíz évi fegyházra és ennek kiállásától számítva tíz évi hivatalvesztésre ítéltetik ; a szabadságvesztés büntetéséből azonban, a kiáltott vizsgálati fogság által hat hó kitöltöttnek vétetik.