Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

XX VIII Lap iji. Oly tanúvallomások, melyek a sértés idejére, a jelenvolt személyekre, valamint a használt sértő kifejezésekre nézve egymástól elágaznak, bizonyítékul el nem fogadhatók — —- —_ 240 140. Jogi bizonyíték hiánya folytán felmentés —- — — -— — 257 155. Az eljárási költségekre nézve kifogásolási joga van a vádlottnak, és azért megkérdezendő a vádlott a végtárgyalásnál, van-e kifogása az ellene felszámitott költségekre nézve s ha igen, mi a kifogása — 285 164. A fenálló törvénykezési gyakorlat szerint a hivatalból való üldözés tárgyát képező büntetendő cselekmények miatt indított bűnvádi eljárásban hozott ítélet vagy határozat ellen a királyi ügyész felebbezése hiányában csakis a magánjogi érdekeiben közvetlenül sértett vagy károsított fél használhatja a felebbezést. — Btk. 163. — 297 165. Feltételesen bejelentett felebbezések mint a bűnvádi eljárás szabályaival össze nem férők, figyelembe nem vétethetnek _-. —.- — 300 A sajtóügyekre vonatkozó határozatok. 76. A szerző és a szerkesztő felelősségének kérdése az esküdtek előtt.— Ha a vádlevél tartalma valamely elterjedt hirlap által mint czikk közöltetik, mondhatók-e az esküdtek ez által egyoldalúan befolyásoltaknak ? 139 77. Sajtóügyekben a vádlott nem marasztalható el a költségekben, ha az általa történt abbeli bejelentés folytán, miszerint vádló ellen bűnvádi eljárás van folyamatban, az eljárás felfüggesztetik — — 140 84. Szabálytalanságok az esküdtekhez intézett kérdések feltételénél és az ezekre adott válaszoknál. — A rágalmazás vétsége a becsületsértés vétségét magában foglalja és eként felemészti; oly esetben tehát, midőn csupán egy nyomtatványban elkövetett rágalmazás és becsületsértés elkövetéséről van szó, a bűnösségre vonatkozó kérdések csak vagylagosan, nem pedig külön-külön teendők fel-— 154 157. Illetőség vagy kereshetőség?—A sajtóügyi rendelet 86., 91. és 95. §-ai 287 A kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyv. 24. A fenyegetés fogalommeghatározásához. — Kbtk. 41. ... ... 46 34. A felső bíróság illetékességének eldöntésére az alsó bíróság minősítése szolgál alapul. Abba, hogy helyesen minősitette-e az alsó bíróság a cselekményt, az illetőségi összeütközés kérdésénél nem bocsátkozhatik a Curia.- —_ —. .__ ... ... ... ... ... 66 64. A kir. ügyésztől az 1871 : XXXIII. tcz. 17. §-ában gyökerező azon jogot, hogy az anyagi törvény megsértése esetében vádlott javára is feleboezhessen, elvonni nem lehet. Ennek folytán jogkérdésben az ügyész azon esetben is jogosítva van a vádlott javára felebbezni ha a vádlott belenyugodott az ítéletbe ... ... ... ... ... — 114 81. A temető a vallás szertartásaira rendelt helyiség-- — — — 151 101. Oly törvénysértés miatt, mely csak ugy volt elkerülhető, ha az