Döntvénytár. A M. K. Curia, a Budapesti Kir. Ítélő Tábla és a Pénzügyi Közigazgatási Bíróság elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VIII. kötet (Budapest, 1884)

250 nél fogva az alperesek által történt foglalás a birtokháboritás tényét képezi, stb. A budapesti kir. itélö tábla : Az elsőbiróság neheztelt végzése és ítélete helybenhagyatik, stb. Indokok: Az elsőbiróság végzése indokainál fogva és még azért is helybenhagyatik: mert alperesek részéről az, hogy az ügy elintézésébe befolyt biró a peres felek bármelyikével vagy azok ügyvédével az 1868: LIV. tcz. 56. §. b) pontjában meghatározott rokonsági összeköttetésben állana, nem állíttatik; a járásbíróság vezetőjének rokoni összeköttetése pedig az önálló birói működésre jogosult albiró s átalában a járásbíróság érdekeltségét meg nem állapítja és mert a sommás visszahelyezési keresetek, a mennyiben az 1877: XXII. törvcz.-ben szabályozott eljárásra utalva nincsenek, az 1881 : LIX. törvcz. 13. §-a szerint sommás eljárás alá tartoznak ; miután pedig a kereset tárgyát képező azon vagyon, melybe felperesek magukat visszahelyeztetni kérik, az elsőbiróság hatósági területén létezik: az elsőbiróság illetősége ellen emelt alperesi kifogásnak törvényes alapja nincs. De alaptalan azon panasz is, hogy miután a jelen ügyre vonatkozólag felperesek által alperesek ellen bűnvádi feljelentés tétetett, a polgári peres eljárás megindítható nem lett volna: mert az 1868: LIV. tcz. 9. §-ának rendelkezése csak ott nyerhet alkalmazást, midőn a jogügy eldöntése a büntető törvények által tiltott cselekmény bebizonyítása és beszámításától függ ; ezen eset fenállását pedig alperesek ki nem mutatták. Az ügy érdemében helyben volt hagyandó az elsőbiróság ítélete azért; mert a kir. Curia 1883 ápr. 25-én 14.68. sz. a. kelt s E. a. mellékelt ítélete indokolásában ki van mondva, mikép annak meghatározása, hogy adományos birtok kilenczede miből áll és az impetrationalis és beruházási összegek minő összegben és kinek fizettessenek, azon időre halasztatott, midőn alperesek jogelődének öröklési joga életbe lépend. Ebből tehát kétségtelen, hogy az A. Kálmán után alpereseket megillető örökség birtokba vételét nem egyedül az id. A. Kálmánnné özvegyjoga akadályozta. Hogy pedig fenhagyott kérdések eldöntéséig az örökség birtoka alpereseket meg nem illetheti, a dolog természetéből következik, de ha megilletné is a birtok alpereseket, ezt önhatalmúlag semmi