Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VII. kötet (Budapest, 1884)

XXXII XXVIIÍ'. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. Lap 70. Ha az alsóbiróság bűnhalmazatot azért nem lát fenforogni, mivel az egyik cselekményt inditványi bűncselekménynek minősiti és az indítvány visszavonatott, a felsőbíróság, habár ugyanazon cselekményt hivatalból üldözendő bűncselekménynek minősiti, nem emelheti megfelelőleg a büntetést; ha a kir. ügyész csak a minősítés ellen felebbezett. — Sikkasztás. — Magánokirathami­sitás. — Csalás — — —. — — —- — --- —- --- 138­XXIX. FEJEZET. Jogtalan elsajátítás. 73. A lefoglalt és zárgondnoki felügyelet alatt hagyott tárgyak elidege­nítése jogtalan elsajátitást képez. — Btk. 368. ... ___ ... _— 145 XXX. FEJEZET. Az orgazdaság és bűnpártolás. 110. A felbujtásnak a «rábirás» lévén a tényező eleme, felbujtónak az tekintendő, a kinek cselekedetet, magatartása képezte azon elhatározó okot, mely a tetteseket a bűntett elkövetésére reábirta, mely tehát a bűntettre irányzott akaratuknak elhatározására, megállapitó — determináló — okul szolgált. — A segéd közreműködése másodrendű lévén, ez oly támogatásban és előmozdításban áll, mely nélkül a bűntett még mindig elkövethető. Ha azonban a közreműködés olyan, hogy e nélkül a bűntett elkövetése lehetetlen, hogy az e nélkül az elkövetést tervelőnek lelkében el sem határozható; ha tehát az elhatározást egyedül azon közreműködés teszi lehetővé, melytől a tervelő szándéka és a viszonyok szerint a kivihetőség első sorban függ: akkor ezen közreműködésnek felajánlása és az illető személy­nek e körüli tevékenysége nem segítése többé a büntettet különben is elkövetőknek, hanem egyenes rábírása az e nélkül el nem hatá­rozott, sőt elhatározva nem is lehető tervelőknek az elhatározásra és a kivitelre. — Minthogy pedig a rábírás képezi a felbujtást, és minthogy annak cselekvősége, aki a fentebb meghatározott módon egyenesen és szándékosan oka volt a bűntett elkövetése elhatáro­zásának, tényleg és valódilag rábírást képez; ez okból, az imént megjelölt cselekvőség nem a segélyt, hanem a felbujtást állapítja meg 209 XXXI. FEJEZET. A csalás. 37. Kötelezvény kétszeri engedményezése képez-e csalást?— 75 59. Ravasz fondorlat és tévedésbe ejtés a csalás és okirathamisitás közös criteriuma lévén, az a speciális okirathamisitást nem minősiti csa­lássá, hanem megállapítja a speciális okirathamisitást. — Az okirat- , hamisítás megállapítandó, habár a hamisított váltón a kibocsátó

Next

/
Thumbnails
Contents