Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)
33° található) a kiküldött által, a nélkül, hogy azt az érdeklettek bármelyike aláirta volna, 1875 január 15-én állíttatott egybe és pedig kellő felvilágosítások hiányából az apai hagyaték leltára nyomán. Az ezen hagyatékok rendbehozatalára tett különböző intézkedések után, végre az 1876. évi 34114. végzéssel idősb és (a hagyatéki iratoknál nap. 94. sz. a. levő haláleset felvétele szerint) az időközben Bpesten 1874 július hó 13-án végrendelet és leszármazók nélkül elhalt ifj. R. István, ugy K. Erzsébet hagyatékainak együttes tárgyalása elrendeltetett. A kiküldöttnek 46040/77. sz. a. igtatott jelentéséhez képest ismételten tartattak tárgyalások és pedig most már ifj. R. István csődtömege képviseletének közben jöttével ; ezek azonban eredményre nem vezettek, miután az 1877 nov. 9-én felvett jegyzőkönyv szerint jelenlegi alperesek az ifj. R. István által 1866 márcz. 17-én kiállított (s a keresethez G. alatt beügyelt, a periratoknál XVI. mellett eredetben levő) okirat alapján azt vitatták, hogy nevezett anyai és apai jutalékaira nézve teljesen kielégíttetett. A hagyatéki bíróságnak, ennek folytán 1877. decz. i-én 46040. sz. a. hozott végzésével a csődtömeg a trts. 587. §-a értelmében perre utasíttatott. I. Az ez alapon érvényesített keresetet alperesek mindenek előtt alaki okokból kívánják elutasittatni, ebbeli kifogásaik azonban nem alkalmasak ; mert id. R. István és első neje hagyatéka együttesen tárgyaltatván, a perre utasító végzésnek is megfelelőleg jogosított volt felperes követeléseit egy keresetben előadni ; mert felperes kielégítési alapot keresvén, felfedező esküt is szorgalmazhat, s az annak rovására támasztott követeléseket is kifogásolhatja; annál inkább, mert ezeknek esetleges perrendellenes alkalmazása esetén is a főkérdés tisztába hozható ; végre mert az örökösödési per körén kivül eső kérelmek sem akadályozzák az érdemleges határozat hozatalát. II. A kereseti követelések érdemében tett alperesi ellenvetések tekintetéből, első sorban azon ügydöntő kifogás bírálandó el : ha vajon ifj. R. István ugy anyai, valamint atyai örökségére nézve csődbejutása előtt teljesen kielégíttetett. A beügyeltek szerint, felperes eme jogelőde :