Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

243 A budapesti kir. itélö tábla : A vétség minősítése tekintetében az elsöbirósági ítéletet indokainál fogva helybenhagyta, stb. A m. kir. Curia : Mindkét alsóbb fokú bíróság Ítélete feloldatik s az első fokban eljárt kir. jbiróság a tárgyalásnak az alantabb jelzett irányban leendő kiegészítésére s a kifejlendőkhez képest ujabb határozat hozatalára, valamint a további szabályszerű eljárásra utasittatik. Indokok: L. Ignácz magánvádló előadásaiból, valamint S. Mihály és D. Ignácz vallomásaiból kitűnik, hogy M. Antal vádlott 1881. évi decz. 28-án egy megyei közgyűlés alkalmával, a midőn szóba hozatott, hogy magánvádló valamelyik bizottságba beválasztassék, következőleg nyilatkozott: «igen, válaszszuk meg L.-t, a ki engem 150 frt erejéig megcsalt!» Ezen szavak értelme összehasonlitva vádlott azon fentartott állításával, hogy magánvádló őtet valósággal megcsalta, és számbavéve, hogy ezen nyilatkozat, egy bizalmat igénylő és megtisztelő nyilvános állásra való választás alkalmával ejtetett, nem lehet más, mint satyrikus alakban kifejezése annak, hogy vádlott L. Ignáczot, mint oly egyént, a ki csalást követett el, e megtisztelő nyilvános állásra nem tartja méltónak. Minthogy pedig a btk. 263. §-ának 5. pontjában foglalt rendelkezéshez képest rágalmazás és becsületsértés esetében az állított tény, illetőleg kifejezés valódiságának bebizonyítása meg van engedve, ha vádlott igazolja, hogy állításának czélja a közérdek vagy jogos magánérdek megóvása vagy előmozdítása volt ; minthogy továbbá valamely nyilvános, esetleg közhatósági hivatás gyakorlatával is összekötött állásra oly egyén megválasztásának akadályozása, a ki mást megcsalt, a közérdeket mozdítja elő : ennélfogva vádlottnak fenemiitett nyilatkozata csak az esetben képez rágalmazást, ha ez annak valódiságát nem volna képes bizonyítani. De minthogy vádlott az általa állított tény valódiságának bebizonyítása végett a bizonyítási eljárást elrendelni kérte : ennek annyival is inkább hely adandó lett volna, mivel ezen bizonyítás az imént idézett törvény rendelkezése szerint vádlott kizárólagos jogát képezi, melyet magánvádló egyátalában nem is ellenezhet, ez utóbbinak ellenkező nyilatkozata tehát figyelmen kivül hagyandó 16*