Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

227 A budapesti kir. itélö tábla : Az elsöbiróság Ítélete . . . megváltoztattatik, alperes köteleztetik felperesnek 182 frt 37 kr. tökét . . . megfizetni. Indokok: Az ügyvédi képviseletből felmerült munkadíj és költség iránt érvényesített jog a rendes magánjogi elévülési határidő alatt enyészvén el, alperesnek a keresetjog elévülésére nézve a váltótörvény 84. §-ára alapított védekezése törvényes alappal nem bír. Peres felek közt vitás azon körülmény, hogy a keresetileg követelt összeg felperes részére alperes ellenében megállapítva van-e vagy nem ? eldöntöttnek tekintendő az által, hogy alperes felperes részéről arra kinált főesküt: «hogy köztük nem jött létre oly kiegyezés, mely szerint alperes perében az ellenfél terhére megállapított perköltségek felperest mint azon ügyben eljáró ügyvédet fogják illetni,» sem el nem fogadta, sem vissza nem kinálta ; már pedig ügyvédi munkadíj és költség iránt érvényesített, bár váltóeljárásra tartozó perben főeskü által bizonyításnak helye van, a ptr. 234. §-a szerint tehát alperes a főeskü által bizonyítani czélzott körülményre pervesztes. Miután pedig alperes a per folyamán beismerte, hogy felperes az ügyvédi képviseletet visszavonta és azon követelésre nézve, mely iránt folyamatba tett perből A. szerint a keresetileg követett összeg származott, a végrehajtás alatt állott ellenféllel kiegyezett, mi által felperest követelésének az elmarasztalt féltől behajtásában megakadályozta, felperesnek az A. alatti bírósági végzéssel összegére nézve bizonyított követeleséért felelős. Felperes határozottan tagadta továbbá alperesnek azon állítását, hogy felperes kijelentette, miszerint kereseti követelését nem alperestől, hanem E. Mórtól fogja követelni. Alperes ezen körülmény valóságát N. Sámuel és E. Mór tanukkal, továbbá általa letenni kivánt főesküvel akarta bizonyítani. A tanuk kihallgatása azonban eredményre nem vezetett, mert N. Samu a vitás körülményre vonatkozólag általa előadottakat alperestől hallotta, azon nyilatkozata pedig felperesnek, melyről tanú közvetlen tudomással bir, alperes irányában feltétlen lemondást nem tartalmaz, de tanúnak ezen vallomása pótesküvel különben sem egészíthető ki, mert az általa vallott ezen utóbbi tényről alperes közvetlen tudomással nem bírhat, de más részről azon feltétel beállta, mely15*