Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

20Ó megváltoztatik s alperes . . . köteleztetik felperesnek roo trt tökét stb. megfizetni, stb. Indokok : Felperes kereseti joga ellen intézett azon alperesi kifogás, «hogy a csöd alatt nem álló részvényesek rendelkezési jogukat és a társulat képviselete iránti jogosultságukat el nem vesztvén, a további befizetést csak is ők lettek volna jogosítva elrendelni s hogy a csődtömeg, mely csak a hitelezőket, de nem a részvényeseket képviseli, a részvénytőke befizetését követelni jogosítva nem volt,» jelen esetben alappal nem bir, mivel a társulat organicus képviselete a csőd tartama alatt csak arra lehet hivatva, hogy bukott nevében azon jogokat gyakorolja, melyeket a csődtörvény a bukott részére a csőd tartamára is biztosit. Jelen esetben azonban a tulajdonképi vitás kérdést a társulat be nem fizetett és csak aláírással biztosított alaptőkéjének bekövetelhetése képezvén, oly követelési jog forog kérdésben, mely a bukott s illetőleg képviselete részére biztosított és az által kizárólag gyakorlandó személyes jogok közé nem sorolható és a mely a társulat alaptőkéjének kiegészítése s a hitelezők követelését fedezendő társulati vagyon előállítására vonatkozván a bukott jogába lépett csődhitelezőket s illetőleg az azok képviseletére s a vagyon előállítására és értékesítésére hivatott csődválasztmányt törvény szerint megilleti és pedig annál is inkább, mivel a hitelezőknek a részvények értékéig terjedhető igényei mind a törvény, mind az alapszabályok 15. §-a értelmében biztosítván, ezen rendelkezés hatályossá csakis az által válhatott, ha a hitelezők azt a bukott befolyása nélkül, esetleg annak akarata ellenére is érvényesíthetik. Alperesnek felperes kereseti joga ellen emelt kifogása tehát meg nem állhat és pedig a jelen esetben annál kevésbbé, mivel a befizetést követelni s a hitelezők kielégítését ez uton megkísérlem a társulatnak módjában állott s annak elmulasztása és a csöd kimondása által eléggé kimutatta azon szándékát, hogy a befizetést elrendelni nem akarja s csakis ő hozta a csődtömeget azon helyzetbe, hogy a jogot igénybe véve, az alaptőke befizetését követelje. De nem vétethetett figyelembe az alperesség ellen emelt kifogása sem, mivel azt, hogy a kereseti részvényekre előirt s a társulat megalakulása által annak alapszabály szerinti részvényese lett, elleniratában tagadásba nem vette, sem a részvények alap-