Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

207 szabályszerű átruházásának megtörténtét s azt, hogy a részvények más tulajdonába mentek át, nem bizonyította, az alapszabályok 14. §-a értelmében a társulat részére fentartott azon jog pedig, hogy a részvények befizetése iránt intézett felhivás eredménytelensége esetében a késedelmes részvényes részvénye érvénytelennek nyilvánittassék, jelen esetben nem gyakoroltatván, sem a részvény érvénytelensége a nem fizetés kizárólagos jogkedvezményéül alapszabályszerüleg kikötve nem lévén, alperes részvénytulajdonosi minősége s abból folyó kötelezettsége megszűntnek nem tekintethetett. Alperes tehát a társaságnak jelenleg is részvényeséül volt tekintendő s miután azt, hogy a kereseti részvények névértékének hátralékát képező s keresetbe vett összeget befizette volna, a per során nem is állította, a befizetés szüksége pedig, a tartozások fedezésére szükségelt vagyon elégtelenségét bizonyító csőd által kellőleg indokoltatik ; miután továbbá a társaság összes vagyonára elrendelt csőd hatása a részvényesek aláírásával biztosított egész alaptőkére, vagyis a részvényeseknél levő s még be nem fizetett összegekre is kiterjed, ennélfogva annak hatálya s tartama alatt, a befizetés iránti kötelezettség elévülése meg nem kezdődhetvén, alperesnek a keresk. törvény jelen esetre különben nem alkalmazható 121. §-ára alapított elévülési kifogása alappal nem bír; s miután másrészről az aláirt részvénytőke a társulat jogi létének alapfeltételét s a tőke biztosítása által létrehozott jogi személyiség alapvagyonát képezi, ehhez képest az ennek a társasággal szerződők részére való előállítása iránt vállalt kötelezettség a kezesség accessorius és feltételes jogi természetével nem bir, hanem egyenes és feltétlen kötelezettséget képez arra nézve, hogy az aláírással biztosított vagyon a szükséghez képest előállíttassák ; miután ezek szerint alperes azon kifogása, hogy felperes követelése csakis a kezesség jogi természete alapján lenne megbírálható, alappal nem bir és ennek következtében az aláirt részvény értékéig feltétlen vállalt kötelezettséget részben vagy egészben megszüntethető azon körülményt, hogy a csődtömeg a hátralékban levő 50% részvénytőkének bekivánása által a részvényeseket szükségen felül terhelné s azoktól a társulat fedezetlen tartozásait meghaladó mérvű befizetést követelne, mint kifogást kimutatni alperes tartozott és ezt kimutatni elmulasztotta.