Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

XXI Lap világosan azt fejezi ki, hogy a fizetés az ő kötelezettségük törlesztésére teljesíttetett ... ... __L .__ ... ... 111 ._. ... ... 267 A csődtörvényre vonatkozó határozatok. 9. Az 1881 : XVII. tcz. 48. §. 3. pontja szerinti kereset mely bíróság előtt indítandó meg? ... ... .__ ... ... .__ ... ... 16 65. Beszámítás a csődtörvény 38. és a váltótörvény 94. §-a értelmében 111 66. A csődtörvény 84. és 85. §§-nak azon rendelkezése, hogy a csődnyitás kellően igazolt követelés alapján kérelmezhető, nem értelmezhető akképen, hogy az ily követelésnek végrehajtható vagy teljes bizonyítékot képező okiraton kell alapulnia.-- ... — — 118 74. A csődnyitás előtt előjegyzés által feltételesen nyert zálogjognak igazolás utjáni érvényesítése az 1881 : XVII. tcz. 12. §-a alapján meg nem tagadható -— ... .-- __. ... —•- .... ... --. 134 102. Az uj csődtörvény 196. §-a, mely azt rendeli, hogy a tömeggondnok dija, a mennyiben az a 103. §. szerint már meg nem történt, megállapítandó, a valódisági ítélettel ellátott régi csődökre nézve is alkalmazandó, ha tehát ily régi csődben a tömeggondnoki dijak az 1881 : XVII. tcz. hatályba léptéig még meg nem állapíttattak, ily esetben a tömeggondnoki díj megállapítására nézve a 103. §-ban előirt eljárás követendő- ... — .... ... ... ... ... ... 190 ni. Ha a részvénytársaság alapszabályai azt határozzák is, hogy a részvényekre való további befizetések elhatározásának joga magának a részvénytársaságnak, és a részvénytársaság által elrendelt befizetések teljesítése idejének meghatározása a társulat igazgatótanácsának tartatik fen, azért a csődperügyelő ily határozat hiányában is megindíthatja az egyes részvényes ellen a részvénye után még be nem fizetett járadéknak a csődtömeg kiegészítésére és a bukott részvénytársaság kötelezettségeinek kielégítése czéljából eszközlendő befizetésére irányuló keresetet a csődválasztmány ez irányban hozott határozata alapján. Azon kifogás, hogy a csőd alatt nem álló részvényesek rendelkezési jogukat és a társulat képviselete iránti jogosultságukat el nem vesztvén, a további befizetést csakis ők jogositvák elrendelni, nem pedig a csődválasztmány, mely csak a hitelezőket, de nem a részvényeseket képviseli, birói figyelembe nem jöhet azért, mert a társulat be nem fizetett és csak aláírással biztositott alaptőkéjének bekövetelhetése oly követelési jogot képez, mely nem sorolható a bukott s illetőleg képviselete részére biztositott s az által kizárólag gyakorlandó személyes jogok közé, hanem annak érvényesítése a bukott jogába lépett csődhitelezőket s illetőleg az azok képviseletére s a vagyon előállítására s értékesítésére hivatott csődválasztmányt is illeti. — Alperes részvénytulajdonosi minősége s abból folyó befizetési kötelezettsége meg nem szűnt az által, hogy a részvények befizetése iránt alap-