Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)

295- §-ának azon rendelkezése, mely szerint két egybehangzó végzés ellen további jogorvoslatnak helye ugyan nincs, de az e. bíróság végzését megváltoztató másodbirósági végzés ellen a felebbvitel a harmadbirósághoz meg van engedve. 47Ha a kártérítést követelő azon körülményekről, melyekre a kir. közjegyző a feleket figyelmeztetni köteles, tudomással birt, a kir. közjegyző ellen a kártérités kötelezettsége azon alapon, hogy a közjegyzői okiratban a figyelmeztetés meg történte ben nem foglaltatik, meg nem állapitható. (1883. május 1. 7874. sz. a.) F. Antal és Ármin felpereseknek Z. A. kir. közjegyző alperes ellen kártérítés iránt folyamatba tett perükben — a budapesti kir. törvényszék felpereseket keresetükkel elutasította s a perköltségben elmarasztalta. Mert az 1874: XXXV. törv.-czikk 69. §-a szerint a közjegyző a szerződő felek személyes rendelkezési képességükről lehetségig meggyőződni tartozik s kiválóan kötelessége ez az esetben, midőn a szerződés meghatalmazott minőségben köttetik, midőn is az ezen viszonyt igazoló okirat (meghatalmazvány) a szerződéshez eredetiben hozzáfűzendő. Ez intézkedésből okszerűen következik, hogy a meghatalmazotti viszony külön kimutatása s az ezt igazoló meghatalmazványnak a szerződéshez melléklése csakis oly esetekben szükségeltetik, midőn a megbízotti minőség a megbízott személy tekintetében külön magán megbízáson alapul, midőn tehát az okirattal kimutatandó s nem oly esetekben, midőn az a személyre nézve is a törvény intézkedéseiből folyik. Már pedig az özvegy anya az 1877 : XX. törv.-czikk 35. §-a szerint kiskorú gyermeke természetes és törvényes gyámja, s mint ilyen a vagyont számadás nélkül kezeli. Ez az idézett törvény elvi intézkedése s azon többi eset, melyekben a kiskorú vagyon kezelése az anyától megvonatik, az átalános szabály alól kivételt képeznek, amint is ez az idézett törvény 29., 30., 34., 37. és 38. S-ainak összevetéséből kitűnik.