Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam VI. kötet (Budapest, 1884)
68 valamint Dr. K. Dávid másodr. alperes elleni keresetétőli ezuttali elállása tudomásul vétele mellett a felperesi követelés a leszállitott összegből és pedig az alapszabályok összeállításáért iooo frttal, az engedélyezési kérvény szerkesztése és benyújtása, valamint az engedélyezni kérelmezett «Magyar közvetítő bank» engedélyezésének kieszközlése körüli összes eljárások és kiadások fejében 200 frt megállapíttatik illetőleg ezennel megítéltetik, s első- és másodrendű alperesek kötelesek a fenti 1200 frt tökét... felperesnek megfizetni. Indokok: Első- és harmadrendű alperesek a per során azt, hogy felperest a magyar közvetítő bank mint 5 millió forint alaptőkével biró részvénytársulat alapítása czeljából az alapszabályok összeállítása és engedélyi kérvény szerkesztése és benyújtására, valamint az engedély kieszközlésével megbízták volna, tagadásba vették, azt állítván, hogy felperessel csupán társultak ezen kitűzött közös czél elérése végett ; ezt bizonyítja, alperesek szerint azon kiváló körülmény, hogy felperes a fenti megbízást kitüntető meghatalmazást soha nem nyert, sem pedig szóval a fentiek keresztülvitele és eszközlésével meg nem bízatott ; mely állitások alaposságát kétségen kivül helyezi az , hogy felperes írásbeli meghatalmazást felmutatni nem képes, sem pedig szóbeli megbízatást igazolni nem tud. Ámde alpereseknek ezen kifogásuk a persorán beügyelt 3161/72. sz. alatt a m. kir. földmivelési ipar- és kereskedelmi minisztériumhoz alperesek nevében felperes által benyújtott kérvény tartalmával ellentétben áll s megczáfoltatik; mert alperesek maguk beismerik, hogy a fenti kérvényen olvasható névaláírásuk valódi, ezzel szemben tett azon előadásuk pedig, hogy azon kérvény tartalmát az aláírásukra nem értették volna, perbeli komoly és megfontolt állitásnak, figyelemmel első- és harmadrendű alperesek polgári állásukból folyó s jogosan feltehető képzettségükre, egyáltalán nem vétethetik. Miután pedig az emiitett kérvényben alperesek felperest közös ügyvédjük gvanánt önmaguk jelölik ki, ezen kijelölés pedig a képviseltetést s illetőleg ügyvédi megbízást kétségen kivül helyezi annyival inkább, mert a kérvény világos kitétele szerint a nyerendő értesítésnek közlése is felperes mint alpereseknek ügyvédje kezéhez kérelmeztetik kiadatni s mert végül a megbízásból folyólag felperes a