Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

50 nyek közt tehát épen nem tekinthető valószínűtlennek s hihetetlennek vádlottaknak azon védekezése, hogy ök a néhait megverni kívánván, az azon észlelt sérelmeket szándékos bántalmazásaik által idézték elő ugyan, azonban ittasságuk következtében arra, hogy cselekménvüknek épen ily szomorú kimenetele legyen, de sőt lehessen is, még csak nem is gondoltak. A dolog ezen állásában, miután vádlottak vizsgálati vallomása a vizsgálat eredményében megezáfoltnak nem tekinthető s miután kétség esetében mindig a vádlottak előnye kell, hogy irányadó legyen, vád lottak a szándékos emberölés vádja alól felmentendök voltak. Miután azonban a néhain súlyos testi sértések okoztattak, miután ezen sértések egyikéből a néhai halála következett be, miután ezen többek bántalmazásából származott súlyos testi sér téseket, hogy vádlottak közül ki vagy kik okozták, kitudható nem volt, tekintettel arra, hogy vádlottak mindhárman beismerik azt, hogy a néhai megverése iránti egyezség következtében, annak bántalmazásában mindnyájan szándékosan részt vettek, mindhárom vádlott, stb. A magy. kir. Curia : Miután a hullabonc:zolási jegyzőkönyvben orvosi vélemény következő tételei: «P. György erőszakos halállal mult ki, még pedig koponyacsonttörés, illetve repedés által előidézett vérömleny és agyrázkódás következtében, melyhez még megfulladás is járult», és: «azon véleményünknek adunk kifejezést, hogy P. György még élve vettetett vizbe»; kételyt hagynak fen arra nézve, vajon a nevezett személy halálának közvetlen oka fejsértés volt-e vagy vizbefuladás ? Miután ezen kétely eloszlatása, a hulla rothadásának magas fokánál fogva, szakértői felülvizsgálattól. sem várható; Miután ezekhez képest nem tekinthető teljesen bebizonyitottnak, hogy az elhunytnak élete azon ütések által oltatott volna ki, melyek a vádlottak által részint fadarabokkal s részint kövekkel testére alkalmaztattak; Miután B. Filip azt, hogy az elhunytat ő taszította volna a patak vizébe, a tárgyalás rendén határozottan tagadta, ennek ellenkezője pedig a vizsgáló bíró felvétele alapján bizonyítottnak nem tekinthető azért: mert azon felvétel hites jegyzőkönyvvezető nélkül, következőleg a btrts 172. §-a szabálya meg-