Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
298 i«5. Azon körülmény, hogy valaki munkálta és munkálja a földeket, szolgálhat-e alapul oly vélelemre, hogy ennélfogva ő az ingatlanon talált gazdasági termények és felszerelvények tulajdonosának tekintendő ? (1883. ápril 3. 1408. sz. a.) A b.-csabai kir. járásbíróság mint tekkkvi hatóság: Fábry Károly ügyvéd által képviselt B. Györgyné sz. L. Katalin felperest Ursznyi János ügyvéd által védett b.-csabai takarékpénztár igazgatósága és személyesen védekezett B. György elleni igényperével elutasította. Indokok: Igénylő felperes keresetét arra alapitja, hogy a végrehajtási jegyzőkönyv 1—9. tétel alatt összeirt ingóságok kizárólagos tulajdonát képezik ; erre vonatkozólag B. alatt becsatolja a b.-gyulai kir. közjegyző által 1879. ápr. ib-án 10. sz. a. felvett közjegyzői okirat hiteles kiadványát, vagyonátruházási szerződést, mely azt akarja igazolni, hogy a jegyzőkönyv 1., 2. t. sz. a. összeírt 3 köböl buza és 3 kocsi csöves kukoricza, a férje, végrehajtást szenvedett B. György által neki tulajdonjogilag áruházott ingatlanságon termett és a B., D., E., F. alatti marhás járlatokat, melyeknek alapján az igényelt igavonókhozi tulajdonjogát megállapittatni s azokat a bírói zár alól feloldatni kéri ; minthogy azonban igénylő felperes, L r. alperes határozott tagadásával szemben, az igényelt termény és igavonókhozi tulajdonjogát a becsatolt okmányokon kivül, melyek a hitelezők megkárosítására engednek követe keztetni, mivel sem igazolta, minthogy továbbá a felperes által felhívott és hit alatt kihallgatott tanuk arról, hogy az igényelt ingók felperes tulajdonát képeznék, tudomással nem birnak, minthogy továbbá B. János és Sz. György hit alatt kihallgatott tanuk egybehangzó vallomásaik által igazolva van, miszerint az 1. és 2. t. sz. alatt összeirt buza és kukoricza azon földön termett, melyet másodrendű alperes, végrehajtást szenvedett használt s igy tulajdonát képezi; minthogy továbbá a C, D., E. és F. alatti járlatokból világosan kitűnik, miszerint azok a végrehajtás foganatosítása, vagyis 1881. évi szept. 28-a után állíttattak ki felperes nevére, a kelet azonban később kiigazittatott, melyek különben