Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
280 nem igérte, s hogy ezen tartozást magáénak el nem ismerte, s melyet igenlő alakban felperes letenni hajlandónak nyilatkozott, daczára, hogy azt felperes letenni késznek nyilatkozott, szintén mellőzendő volt, minthogy az a fentebbi szövegében nem lényeges körülményre vagyis nem a kifogásokban felhozott azon döntő ténykörülményre vonatkozik, hogy felperes viszkereseti jogáról lemondott, a mit alperesnek bizonyítani feladata lett volna. Ezek alapján, minthogy felperes kereseti jogát a minden lényeges kellékekkel ellátott kereseti váltóval, a melyen levő sajátkezű aláírását alperes kétségbe nem vonta, kellőleg igazolta, alperest a kereseti tőke s járulékaiban marasztalni, illetve a fentidézett sommás végzést hatályában fentartani kellett. A budapesti kir. itélő tábla alperes felebbezése folytán 1882. évi november hó 27-én 4839. szám alatt következő ítéletet hozott : Az eljáró kii. tizeknek fentidézett keletű és számú Ítélete nem felebbezett részében érintetlenül, alperes által felebbezett azon részében pedig, melylyel a f. évi július 19-én 4531. sz. a. hozott sommás végzés hatályának részben fentartása mellett alperes a kereseti 90 frt váltótőke, ezen tőke után a sommás végzésnek a vonatkozó vétjegy igazolása szerint alperes részére történt kézbesítésétől, vagyis 1882. évi július 25-től számítandó 6% kamata s a perköltség megfizetésére köteleztetett, annak ide vonatkozólag felhozott indokai alapján helybenhagyatik, egyéb részében azonban az első bíróság ítélete, tekintve, hogy felperes a kifogásokra adott válaszában azt, hogy alperest a váltótörvény 45. §-a értelmében a felvett óvásról írásban nem értesítette, beismeri, s tekintve, hogy a szóval megtörténtnek vitatott értesítés, ha mindjárt az való lenne is, a törvényben előirt írásbeli értesítést nem pótolhatja, megváltoztatik, a sommás végzés a váltó lejáratától számított 6% kamatra, 4 frt 10 kr. óvási költségre V> % váltódijra s 13 frt. 12 kr. kereseti költségre vonatkozó részében a váltótörvénynek fentebb felhívott 45. §-a harmadik bekezdése alapján megváltoztatik, s felperes ez irányban keresetével elutasittatik. A magy. kir. Curia alperes felebbezése folytán 1883. márczius 6-án 129. sz. a. következőleg ítélt:
