Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

2/9 173Az óvás felvételéről szóval történt értesítésnek törvényes joghatály nem tulaj donitható. (1883. márczius 6. 129. sz. a.) G. F. Sándor felperesnek, S. József alperes ellen 94 frt 10 kr. s járulékai iránti váltóperében a karczagi kir. tszék mint váltóbiróság 1882. szeptember 13-án 5103. sz. a. következő itélétet hozott: Az 1882. július 19-én 4531. sz. a. hozott sommás végzés hatályának fentartása mellett tartozik alperes az 1882. febr. 6-án 90 frtról kiállított váltó alapján mint kibocsátó a kereseti 90 frt váltóösszeget, stb. felperesnek 3 nap alatt végrehajtás terhe mellett megfizetni. Indokok: Alperes kifogását arra alapítja: 1. hogy felperes őt, mint közvetlen előzőjét az óvás felvételéről nem értesítette és 2. hogy felperes viszkereseti jogáról ellenében lemondott, s kijelenté, hogy ellene keresettel fel nem lép. Az óvásról való értesítésnek felperes részéről való mellőzése jelen esetben figyelembe nem jöhet, mert a viszkereseti jog fentartására a kellő időben történt fizetés végetti bemutatás és óvás szolgál s az értesítés a vtk. 41., 50. 51. §-ai értelmében nem tekinthető a viszkereset oly feltételének, hogy a nem értesített előző a viszkeresettől szabadulni, hanem az értesítési kötelezettség a váltóbirtokost, illetve értesített előzőket illetőleg akként állapittatik meg, hogy annak elmulasztásához a 45. §-ban jelzett jogkövetkezmények és hátrányok vannak kötve. Minélfogva azon kérdés, értesittetett-e szóval alperes az óvás felvételéről, valamint a főeskü erre vonatkozó része, mint a fentebbiek szerint lényegtelen körülményre vonatkozó, mellőzendő volt. Alperes azon további kifogásának, hogy felperes viszkereseti jogáról ellenében lemondott s kijelentette, hogy ellene keresettel fel nem lép s tanura hivatkozik, s a tanúvallomás kiegészítésére pótesküt ajánl, — ezen bizonyíték azonban elfogadható nem volt, s a tanúkihallgatást, mivel a megnevezett tanú ugyanazon perben mint alperes áll, mellőzni kellett. A főeskiinek e kérdésre vonatkozó második része, melyet felperes alperesnek kínált arra, hogy a kifizetést