Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
részben mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával a kereseti többi követelésnek is hely adatik és alperes a föntirt 98 frt töke hozzászámitásával 170 frt 38 kr. tőkét stb. tartozik felperesnek megfizetni. Indokok : Alperest nemcsak a kir. itélő tábla által megítélt 98 frt tőke és járulékai, hanem az egész kereseti követelésben marasztalni kellett, mert azon ténykörülmény, hogy felperes az őt illető biztosítási összeg kifizetésekor az alperes társaság ügynöke által megcsalatott és hogy midőn a nyugtákat aláirta, egyedül 26 frtról vélte a nyugtákat kiállitottaknak, a B. alatti fenyítő uton hozott ítélet által bebizonyitottnak volt tekintendő s ebből folyólag, tekintve, hogy habár addig mig alperes ügynöke ellen a csalásban való bűnösség ki nem mondatott, alperes, kinek a felperes által aláirt nyugták birtokában voltak, felperes kárpótlását meg is tagadhatta, tekintve azonban azt, hogy a bünperben hozott ítélet szerint kiderült, hogy felperesnek 124 frt helyett csak 26 frt fizettetett és hogy felperes a nyugták aláírására csalárd uton vétetett reá, az oszt. polg. tvkv 1315. §-a értelmében nemcsak a biztosítási összegből még hiányzó 98 frt töke, hanem a D. alatti végrehajtási okirat szerint felperes károsításából, részint a B. a. már megítélt, részint a C. és D. alatt biróilag megállapított öszszes járulékokra nézve is, miután alperes volt ügynökétől vagyonhiány miatt 16 frt 16 krnál több behajtható nem volt, alperes a még hiányzó összes felperesi keresetre nézve felperest kárpótolni tartozik. Alperes elévülési kifogása azért nem vehető figyelembe, mert alapszabályainak 16. §-a a jelen kárkövetelési keresetre nem alkalmazható s mert különben is tekintve, hogy felperesnek alperes ellen kereseti joga csak akkor nyilt meg, midőn a D. alatti 1881. aug. 29-én végrehajtási jegyzőkönyv szerint az abban 186 frt 54 krral megállapított felperesi összes követelésre alperes társaságnak volt ügynöke ellen végrehajtás utján felperes egyedül 16 frt 10 krt volt képes behajtani, a még fenmaradt 170 frt 38 krra nézve azonban vagyonhiány miatt felperes kielégítést nem nyerhetett, azon időtől fogva tehát felperes 1881. decz. 23-án benyújtott keresetével sem a törvény értelmében, de még alperes társaság alapszabályainak 16. §-a szerint sem késett meg.