Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
196 sem alperesek nem állítják, hogy a közös háztartásban élő hitestársak egyikének elhalása esetén talált vagyonoknak, a házassági jogból eredöleg, a hátrahagyott másik házastársat illetett felerésze az összeírásból kihagyatott volna. 2. Felperes azon állítása, hogy a közösen bírlak készpénz és ingóságok közszerzeményt képeznek, részint igazolva van a birói szemle azon eredményével, mely szerint felperesnö és elhalt férje ingatlanaik csekély eltéréssel egyenlő értéket képviselnek, részint meg nem czáfoltatik a felperesek által, kik nem tudják bizonyítani azon előadásukat, hogy néhai édes atyjuk felperessel lett házasságra lépéskor nagyobb ingó vagyonnal és készpénzzel birt s 14 évi házas életük alatt e vagyon nemhogy gyarapodott, hanem kevesbedett. 3. Közszerzemény czimén tekintet nélkül a G. alatti okiratra, az idézett törv. szab. 13. §-a értelmében az összes meglevő készpénz és ingóságok feléhez felperesnek tulajdonjoga lévén, az, hogy az F alatti hagyatéki tárgyalási jegyzőkönyvben 1 — 8. t. az elősoroltakon kivül a— c és 9—10. alatti bemondott ingókat és követeléseket felperesnö már előzőleg a közösből magához vette, felperesnö tagadása ellenében alperesek tartoznának igazolni; ez nem történvén, a felperesnö részére a terhek levonásával az alperesek által 6280 frt és 94 krra értékelt vagyon fele, 3140 frt 47 krból felperesnö által magához vettnek beismert 259 frt 80 kr levonásával fenmaradó kereseti összeg megítélendő és a megvolt ingók minőségüknél fogva immár természetben megoszthatók nem lévén, a kereseti töke stb. megfizetésére alperesek kötelezendők voltak, stb. A budapesti kir. itélő tábla: A neheztelt Ítélet indokolása alapján helybenhagyatik, oly értelemben, hogy felperesnek néhai Sz. István hagyatékához való közszerzeményi joga megállapíttatik és a kereseti összeg közszerzemény czimén ítéltetik oda. A m. kir. Curia: Mindkét alsóbirósági ítélet megváltoztattatik és felperes keresetével elutasittatik. stb. Indokok: Felperes maga beismerte, hogy Sz. István 1866-ban midőn hozzá férjhez ment, sertéskereskedéssel foglalkozott; ezen lénykörülmény és alperesek tagadása ellenében tehát felperes köteles lett volna igazolni, hogy azon érték, melynek felét közszerzemény czimén követeli, felülmúlja azon értéket, mely Sz. Istvánnak