Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

195 előtt folyamatba tett tulajdoni igényperében) . . a többi kereset ingókra nézve azonban mindkét alsó bírósági Ítélet megváltoztattatik és a . . . tételek alatti lefoglalt tárgyak tekintetében csak azon esetben Ítéltetik meg felperes tulajdonjoga, és rendeltetik el a zár alóli feloldás, ha felperes leteszi a pótesküt arra: miszerint ezen (általa a foglalási jegyzőkönyv szerint megnevezendő) ingókat részben a kiházasitáskor hozománykép hozta férje lakására, részint pedig a házasság tartama alatt szerezte meg tulajdonkép, és a többi. Indokok: . . A kereseti többi ingókra nézve a tanuk vallomása, valamint azon körülmény, hogy ezek a nő és gyermekek használatára rendelt lakhelyiségekben foglaltattak le és ezek közvetlen használatára rendeltettek ; oly fontos részbizonyitékot képeznek, hogy a pts. 236. §-a értelmében felperes részére a fenebbi póteskü megítéltetett stb. "5Közszerzeménynek csak azon érték tekinthető, a menynyivel a férj vagyona a házasság ideje alatt gyarapodott. (1883. május 30. 2563. sz. a.) A debreczeni kir. /szék Dr. Ozory István ügyvéd által képviselt özv. Sz. Istvánné felperesnek, Ábrahám László ügyvéd által védett V. Györgyné és társai alperesek elleni 2880 frt 67 kr. közszerzemény és jár. iránti perében következő ítéletet hozott: Felperes keresetének hely adatván, alperesek tartoznak 2880 frt 67 krt stb. felperesnek megfizetni. Indokok: 1. A néhai Sz. István E. a. hagyatéki leltárában, illetőleg az azt kiegészítő s helyesbítő F. alatti hagyaték-tárgyalási jegyzőkönyvben összeirt készpénz és ingóságok egészben mint az elhalt örökhagyó után a háznál talált vagyonok vétetvén fel, azok az elhalttal együtt élt neje felperesnő által és közösen birtokolva, az örökhagyó kizárólagos hagyatékának nem tekinthetők. Nem változtat a dolgon azon körülmény, hogy amaz összes készpénz és ingók a néhai Sz. István hagyatéka gyanánt Írattak össze az E. alatti 1880. ápril ;8-án felvett leltárban, illetőleg az F. alatti szerint 1880. június 24-én tartott hagyatéki tárgyalás alkalmával, a mennyiben sem ezen okmányokból ki nem tűnik, 13*