Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

lói arczban lőtte. Hogy vádlott a tett alkalmával nagyon ittas volt, azt sértett, a többi jelenvoltak és vádlott is, ki tettének okát e miatt nem tudja, állítják. Előző időben az érdekeltek közt semmi czivódás sem volt. Sértettről szept. 17-én, tehát a felgyógyulás után állíttatott ki orvosi látlelet; ebben azonban az állittatik, hogy sértett a tett utáni nap megvizsgáltatott. Sértett —- saját állítása szerint — aug. 25-én dolgozott először, a mikor a lösebek már fájdalmat nem okoztak. Az aradi kir. törvényszék vádlottat a btk. 301. §-ban minősített súlyos testi sértés bűntettének vádja alól felmentette, mert . . . a tettet be nem számitható (nagyon részeg) állapotban követte el. A bpesti kir. itélő tábla : Vádlottat a btk. 301. §-ában minösitett súlyos testi sértés vétségében vétkesnek mondta ki és e miatt a 302. §. alapján 2 havi fogházra stb. Ítélte. A m. kir. Curia vádlottat a btk. 301. §-ába ütköző és e szerint minősülő súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek és szabadságvesztés-büntetését 8 havi börtönben állapította meg. Indokok : Azon körülmény, hogy vádlott töltött puskáját M. Riszta ellen irányozva, ezt arczon lőtte, teljesen be van bizonyítva : valamint be van bizonyítva az is, hogy M. Riszta e lövés által testi sértést szenvedett s nevezetesen arczán és fülén megsebesíttetett. Az ölési szándék be van bizonyítva, e szerint e cselekmény minősítésére nézve a sérülés által okozott egészségzavar tartama lévén az elhatározó: a sérült azt állítja, hogy az arczán és fülén ejtett sebek csakis 25 nap elteltével gyógyultak be. Az orvosi látlelet az egészség megzavart állapotának ezen tartamát nem vonja kétségbe, azonban azt hozza fel, hogy e tartam nem magának a sérülés nagyságának és súlyosságának, hanem a rendes gyógykezelés elmulasztásának vala a következménye. Az emiitett orvosi véleményben ugyanis az mondatik, hogy a sebek rendes gyógykezelés és lelkiismeretes ápolás mellett 10 nap alatt begyógyulhattak volna. A kir. itélő tábla fen megjelelt ítélete a cselekmény minősítésénél ezen orvosi véleményt veszi alapul és ez alapon vádlottat nem a testi sértés bűntettében, hanem a testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek s a büntetést is ezen szempontnál fogva állapította meg. Döntvénytár, uj folyam. V. J J