Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

i49 id. S. Lajos hagyatéka ez ideig rendezve, örököseire a fenálló törvények értelmében átruházva nincs, s az ezen per előzményét képező hagyatéki eljárás épen e rendezés czéljából tétetett folyamatba : igen természetes, hogy azon javak is, melyeket felperes mint néhai férje apai örökségét a férje hagyatékához tartozóknak vél és állit, az id. S. Lajos hagyatékához soroztassanak, s ennek egyéb hagyatéki javaival együtt tétessenek birói intézkedés tárgyává. Áll ez különösen az aporkai 483. és a p.-kis-ványi 81. sz. tjkvben foglalt ingatlanokra nézve is. Ezen ingatlanokat illetőleg felperes további érvelése az, hogy azok tulajdonkép a férje, ifj. S. Lajos tulajdonaiként vannak a tjkvben bekeblezve. E felperesi állítást azonban megczáfolja felperes azon másik, s keresetének alapul vett előadása, mely szerint a javak 2/s-ára, mint a fentebb már méltatott s főesküvel is bizonyítani szándékolt állítólagos osztályegyességnél fogva ifj. S. Lajos tulajdonává vált vagyonra kívánja érvényesíteni. S ifj. S. Lajos végrendeletében maga azt mondja, hogy apai öröksége még mindig id. S. Lajos nevére van telekkönyvezve De megczáfolja a 2 V. alatt csatolt s felperesi részről meg nem döntött, sőt meg sem támadt közokirat azon tartalma is, hogy azon osztályos egyezség által, mely 1873. jul. 23-án B. András és öreg T. Andrással felperes férjének, apja hasonló nevének felhasználásávali közbenjötte mellett létrejött, s mely a 2 7. alatti végzésnek és a kérdéses telekkönyvnek B. lapján első tételek alatt olvasható bejegyzéseknek alapul szolgált, a szerződő felek, a közösen birt ingatlanok elkülönített részeire nézve, csakis azokat kívánták tulajdonosul feltüntettetni s tüntettették is fel, a kik a birtokközösségben birtokos és tulajdonos társak voltak, már pedig felperes maga sem állítja, hogy a férje : ifj. S. Lajos egy és ugyanaz volt azzal a S. Lajossal, a ki B. és öreg T. Andrásnak az 1873. évi jul. 23-iki egyesség előtt birtokostársa volt. Hasonlóképen nem vehető figyelembe elsőrendű alperes amaz előadása sem, mintha a hagyatéki leltárba felvett összes ingatlanok az ő és id. S. Lajos közszerzeményét képeznék, s igy csak fele részben volnának azok id. S. Lajos hagyatékául felveendők, fele részben pedig az elsőrendű alperes tulajdonaiul tekintendők. Nem pedig azért, mert a kérdéses ingatlanok tjkveivel szemközt, melyek