Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

15° a leltározott javakat id. S. Lajos tulajdonaként tüntetik fel, a közszerzeménvi eredet világosan kimutatandó volt volna. Ezt azonban alperes, kivévén az áporka—p.-szt.-királyi ioo. szánni tjkönyvben foglalt ingatlant, melyre azonban elsőrendű alperes mint közös szerző be lévén kebelezve, ujabbi részt, gyermekeik lévén, nem követelhet férje után, meg sem kísérletté nemcsak , hanem a hagyaték tárgyalása alkalmával a hagyatéki leltárt ugy a mint van, egész terjedelmében helyeselte, elfogadta a nélkül, hogy azok közszerzeményi voltát csak szóba is hozta volna. Mindezeknél fogva a C. alatti leltárban foglalt ingatlanokat kivétel nélkül és feltétlenül id. S. Lajos hagyatékául megállapítani kellett. b) az öröklési rend és özvegyi jogok szabályozására nézve: Miután id. S. Lajos 1868. nov. 12-én kelt végrendeletében hagyatékának a tulajdonjogát az összes érdeklettek egyező előadása szerint érintetlenül hagyta, az a törvényes örökösödés szabályai szerint két gyermekét: ifj. S. Lajost és Cs. Sándorné S. Juliannát egyenlő arányban illeti. Mivel pedig ifj. S. Lajos időközben szintén meghalt, és a hagyatéki iratok közt eredetben létező végrendeletében az apjáról reá szállt vagyonok felett akként rendelkezett, hogy azok a Cs. Sándor és S. Julianna gyermekeié legyenek, e kifejezés alatt pedig ezeknek csakis az örökség megnyíltával életben levő gyermekei értendők, t. i. Cs. Károly, Sándor és Emilia; tekintettel arra, hogy felperes e végrendeletet kihirdetése alkalmával elfogadta: az id. S. Lajos hagyatéka tulajdonjoggal fele részben Cs. Sándorné S. Juliannának, fele részben pedig ez alperes Cs. Sándortól származott Károly, Sándor és Emilia gyermekeinek volt odaítélendő. Az özvegyi jogokat id. és ifj. S. Lajos végrendeletei szabályozzák, s ezeket özvegyeik feltétlenül elfogadták. Mennyiben tehát különösen ifj. S. Lajos végrendeletében ugy intézkedett, hogy apjáról örökölt vagyonában özvegyét csak holtiglani özvegyi haszonélvezet illeti, bárha tán újra férjhez menne is, de a haszonélvezet is nem tovább mint a kérdéses javak egyharmada erejéig terjedhet: azért ezt csakis ezen határig lehetett fentartani, és pedig elsőrendű alperes korábbi keletű