Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

147 körülményre súlyt fektetni nem lehet; mert e föeskü másodrendű alperes Cs. Sándornénak, kire az apai hagyaték, tehát a kereseti ingatlanok tulajdonjoga is a törvényes örökösödés elvei szerint fele részben átháramlott, kínálva nem lett; s igy ennek tagadásával szemközt bizonyitatlanul áll az, hogy felperes férje, néh. ifj. S. Lajos a keresetileg követelt ingatlanok tekintetében alperest is kizáró tulajdonjogot nyert vagy nyerhetett volna. Ily jogot ifj. S. Lajos azon javakra nézve, melyekhez ugyanazon az alapon mint azt, ép oly arányú tulajdoni igény illeti másodrendű alperes S. Juliannát, ennek ily jogról való lemondása vagy világos átruházása nélkül nem szerezhetett, bárha elsőrendű alperes tán azt neki megadni szándékozott volna is; mert ez alperes a férje hagyatékára, fentebbiek szerint csupán haszonélvezeti jogot szerezvén, annak tulajdonjoga iránt sem ifj. S. Lajos, sem más harmadik személy javára rendelkezni vagy szerződni jogosítva nincs, s felperes azt, mintha S. Julianna a kereseti javakra vonatkozó s törvényes öröklésen alapuló tulajdonjogáról lemondott, vagy azt ifj. S. Lajosra átruházta volna, nem is állítja. De továbbá az állítólagos osztályegyesség oly tartalma mellett, mint az a kinált főeskü szövegében előadva van, az id. S. Lajos hagyatékához tartozó többi ingatlanok sorsa s illetőleg másodrendű alperes öröklési joga teljes homályban maradna. Ily esetben pedig osztályegyességről, melynek már ilyetén elnevezésénél, de természeténél fogva is, csak valamennyi érdekelt fél (osztályos atyafi vagy örökös társ) jogait és kötelességeit magában foglaló és szabályozó jogügylet tekinthető, szó sem lehet. Hivatkozik továbbá felperes még arra is, hogy a keresetileg követelt ingatlanokat néh. férje birtokolta és használta, haszonbérbe adta, s a bérjövedelmet beszedte Ez igaz, csakhogy a felperes álláspontjának támogatására mig sem szolgálhat e körülmény, mert maga beismeri, hogy néh. férje még élt, s maga íelperesnő is férje halála után is valameddig elsőrendű alperessel, kit az id. S. Lajos összes hagyatékának haszonélvezete illet, közös háztartásban élt; s mint az együtt élő család egyedüli férfi tagja az összes vagyonokat kezelte, s a gazdasági és egyéb e fajta teendőket vezette, és pedig a nélkül, hogy elsőrendű alperes végrendelet és a statútumok által biztosított özvegyi joga ellen, daczára 10"