Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

i46 Indokok: I. Az Aporkán 1868. nov. 13-án végrendelet hátrahagyása mellett elhalt id. S. Lajos, a hagyatéki iratok közt a 7051/78. p. sz. jkvnél eredetben létező, s halála előtt való napon kelt végrendeletében akként rendelkezett, hogy mig felesége elsőrendű alperes él, minden néven nevezendő vagyona egyesegyedül és kizárólagosan csakis ötet illeti, s ebben nejét soha senki sem háborgathatja. Valamennyi peres fél beismerése szerint id. S. Lajos ezen végrendeleti intézkedését annak kihirdetése előtt is, ugy özvegye, mint törvényes örökösei ifj. S. Lajos és S. Julianna másodrendű alperes iól ismerték, s ám ifj. S. Lajos apja után csak 10 évre halt el, az ellen sem ez, sem a többi arra jogosított felek soha fel sem szólaltak ; tehát hallgatag elfogadták. Abban is egyetértenek az összes peresfelek, hogy id. S. Lajos ezen végrendeleti intézkedése a hagyaték tulajdonjogának érintése nélkül, egyedül hagyatékának haszonélvezeti jogát szabályozta csak, biztosítván ezt özvegye, elsőrendű alperes N. Mária javára; s hogy jogát elsőrendű alperes azonnal tényleg gyakorlatba is vette, felperes amaz előadásából is kétségtelen, miszerint a keresetileg követelt ingatlanok állítólag csak később, az alperes ifj. S. Lajos és Cs. Julianna közt állítólag létrejött osztályegyesség folytán adattak volna át ifj. S. Lajosnak tulajdonjoggal. Kétségtelen ezek szerint, hogy az id. S. Lajos hagyatékának tulajdonjoga, a törvényes örökösödés szabályai értelmében törvényes örököseit, — haszonélvezeti joga pedig minden másokat kirekesztőleg egyedül özvegyét elsőrendű alperest illeti, annyival is inkább, mert felperes azt, mintha I. r. alperes ezen, törvény és végrendelet által biztosított özvegyi jogáról akár a keresetileg követelt vagyonokra nézve, akár csak bármi részben is lemondott volna, még csak nem is állítja. Végiratában ugyan főesküvel kínálta meg elsőrendű alperes id. S. Lajosnét arra nézve, hogy közte s Cs. S. Julianna és ifj. S. Lajos közt ennek életében olyan osztályegyesség jött volna létre, melynél fogva ifj. S. Lajosnak a keresetileg követelt ingatlanok tulajdonjoggal, örökrésze fejében átadattak volna. E főesküvel való bizonyításnak azonban noha elsőrendű alperes azt elfogadta, helyet adni s igy ez általa bizonyítani kivánt