Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)

68 táv kamarájából sós halat lopjanak. Ezen beszélgetésük alatt hozzájuk érkeztek az azon éjjelre őrködésre kirendelt L. Petru és L. Simion, kérdezvén, hogy mit akarnak csinálni, miért állanak ott, mire nekik megmondották, hogy kitől és mit akarnak lopni, s felszólították, hogy ne zavarják őket. Ezek igy is tettek : minek folytán T. Simion, megállapodásukhoz képest, az utcza végén, őrködés végett megállott, a másik kettő pedig elment káros lakásához a lopást elkövetni. Miként T. Torna vallja, az ajtóhoz mindketten nem férhetvén hozzá, S. Dumitru a káros kamrájának utczára nyiló üveges ajtaján az üveges részt betörve, a kamrába bemászott s a sóshallal telt csebret kiadta az ajtón kivül álló T. Tornának, mire a halon ketten megosztozván, utóbb abból T. Simion és a két éji őr is részesedett. A hal értéke 24 frtot tett. A dévai kir. törvényszék: S. Dumitru és T. Tornát mint közvetlen tetteseket, T. Simiont, L. Petrut és L. Simiont mint a btk. 69. §-a 2. pontjában irt bűnsegédeket mondotta ki bűnösöknek beismerésük alapján. A marosvásárhelyi kir. itélő tábla a bűnösség kérdésében az ítéletet helybenhagyta ; a két éji őrre nézve különösen azért, mert miután a tolvajok által értesültek azok czélzatáról, habár ténykedésük csak abban áll is, hogy a tett végrehajtását nem akadályozták meg, hanem megtörténni engedték, tekintve azt, hogy éjjeli őrök voltak, s a lopások megakadályozása hivatásukban s kötelességükben állott, az által, hogy éji őrködésüket a gonosz tett végrehajtásának megakadályozására nem terjesztették ki, hanem másfelé távoztak el, s ez által annak akadálytalan végrehajtását könnyítették, ezen kötelességellenes mulasztásuk által a lopásban mint részesek a B. T. K. 69. §-a 2. pontja értelmében magukat bűnösökké tették, ehhez járulván az is, hogy a tett után a lopott tárgyakból részesültek is. A kir. Curia : Minthogy a kir. itélő tábla az első folyamodásu bíróság ítéletét P. Nicolae, St. Juon Bruzan, V. Petru és P. Flore vádlottakra vonatkozólag helybenhagyta, részben enyhitőleg változtatta, s oly körülmények nem forognak fen, melyek által az ügynek nevezett vádlottak javára rendkívüli felülvizsgálat alá vétele az 1860. évi febr. hó 28-án kelt legfelsőbb elhatározás