Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam V. kötet (Budapest, 1883)
mény bebizonyítása esetében tehát K. Mór eltekintve attól, vajon a pénzkezelés körül miként járt el, egyenes kötelezettnek lévén tekintendő, a jelen ítéletben szövegezett főeskü letételétől kellett függővé tenni azt, vajon alperesek mint néh. K. Mórnak örökösei most marasztalandók-e azon 2500 frtban és kamataiban, melyet jogelődük F. Zsigmond és G. Linának kölcsön adott ki. Megítélendő volt pedig azon főeskü az 1868: 54. tcz. 225. §-a értelmében N. Adolfnak mint olyannak, ki a kérdéses pénzkezelés iránti ügylet létesítésénél mint felperes megbízottja járt közben, mert ugy M. János és N. Róza tanuknak vallomásai, valamint egyéb perbeli adatok oly körülményeket szolgáltattak, melyeknél fogva az 1868: 54. tcz. 235. §-a szerint a bizonyító fél által egyoldalulag felajánlott főeskü is annak, illetőleg meghatalmazottjának odaítélhető, jelen esetben pedig annyival is inkább, mert a közvetlen tudomással bírt K. Mór meghalt, özvegye pedig kinyilatkoztatta, hogy ő vonatkozó körülményekről tudomással nem bir. Az eskü le nem tétele esetében felperes időelőtti keresetével elutasítandó volt azért, mert ez esetben K. Mór a kérdéses pénzkezelés körül csak egyszerű megbízottnak lévén tekinthető, csak annyiban volnának örökösei marasztalhatók, a mennyiben jogelődük megbízotti minőségében oly mulasztást követett volna el, melyből felperes mint megbízó részére kár származott: ily károsodás beállta azonban a behajtásnak F. Zsigmond és G. Lina elleni megkísérlése nélkül bizonyítottnak nem tekinthető. A további 100 frtra nézve a kir. táblai ítélet hagyatott helyben azért, mert a részben az egyenes kötelezettségre nézve perrendszerüleg elfogadható bizonyíték nem szolgáltatott, sőt az ezen összeg átadására nézve N. Adolf által leteendöleg ajánlott főeskü mellett sem léteznek oly körülmények, melyek az 1868: 54. tcz. 235. §-ának alkalmazását indokolnák. 43A hivatali visszaélés eszmei bűnhalmazata lopásban való bűnrészességgel. — Lopás büntette. — Tettes és segéd. (1883. február 16. 10507. sz. a) S. Dumitru, T. Torna és T. Simion 1880. október 3-án, este Bosoród községében az utczán összebeszéltek, hogy I. Gusz5*