Döntvénytár. A M. K. Curia, elvi jelentőségű határozatai. Új folyam IV. kötet (Budapest, 1883)

5* kelt határozatával helybenhagyta, a vizsgálat iránt maga intézkedett. Azon körülmény, hogy a gyanúsítottak egyike I. Vaszilie ellen 1881-ben a maros-illyei kir. jbiróság előtt lopás vétsége miatt bűnvádi eljárás tétetett folyamatba, nem vonatkozik a mostani eljárás tárgyát képező cselekményre; de különben is a maros-illyei kir. járásbíróság előtt lopás vétsége, a jelen esetben pedig törvényszék hatósági körébe tartozó lopás bűntettének nyomatékos gyanuokai forogván fen, az eljárás egyesítésénél a súlyosabb cselekmény bíróságának illetékessége irányadó. 32. 1. A tévedésbe ejtés által kicsalt aláírással ellátott, külalakjára valódi, de béltartalmára valótlan okirat nem a btk. 401. §-ába ütköző okirathamisitást, hanem a btk. 379. §-a alá eső csalást állapitja meg. 2. Azon vádlott ellen, ki okirathamisitás miatt elitéltetett, a hamis okirat használata a B. T. K. 405. §-a szerint külön minősítés tárgyát nem képezheti. 3. A hamis okirat alapján eszközölt telekkönyvi bevezetésnél nemcsak a bevezetés alapját képező hamis okirat, hanem a telekkönyvi bekeblezés is érvénytelennek nyilvánitandó. (1882. november 22. 4193. sz. a.) üzv. B. Ferenczné, B. Ferencz és B. Illés a czeglédi 342. sz. telekjegyzőkönyvben jegyzett egy negyed teleknyi ingatlanokat közösen birták. Ezen ingatlanok külsőségeit 1864. márcz. 16-án elcserélték T. Sámuel Vs teleknyi külső illetőségével 1200 frt felülfizetés mellett, s a T. Sámueltől cserélt föld osztalékul jutott özv. B. Fereneznének és fia B. Ferencznek, B. Illés pedig az összes ingatlanból a T. Sámuel által fizetett 1200 frttal elégíttetett ki. A telkek után járó legelő-illetőség ezen csere után osztatott ki, s tévedésből a B. család javára, nem a T. Sámueltől cserélt Vs-ad, hanem az eredeti lU telek után esett legelőilletőség telekkönyveztetett. Megtudva ezt B. Illés, V. Lajos és K. Andrással a nevére" való átíratás keresztülvihetése iránt tanácskozott, s-